Túlkormányzás

Gyorsított a kamatemelés tempóján a monetáris tanács, pontosabban visszaállt a korábbira: kedden 1,8-ról 2,1 százalékra emelte az alapkamatot. Az inflációs veszélyt érzékelve ugyanis tavaly júniustól három hónapon át 30-30 bázispontos emeléssel veselkedett neki az áremelkedés megfékezésének, így 0,6-ról 1,5 százalékig jutott. Majd váratlanul lassított, havi 15 bázispontos tempóra állt át, noha a monetáris tanács szeptemberi közleménye megállapította: „Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik.” Ennek ellentmondóan a testület úgy vélekedett, hogy „a júniusban proaktív és határozott módon megkezdett kamatemelési ciklust változatlanul havi ütemű, de kisebb lépésekkel szükséges folytatni”. Ezt a pénzpiac némi értetlenséggel fogadta, hiszen az egyre jobban meglóduló árak láttán éppenséggel merészebb kamatemelést várt volna el. Az infláció októberre 6,5 százalékra gyorsult, a forint pedig június óta cirka 5 százalékkal gyengült. Még feltűnőbb lett az MNB lassítása, amikor a lengyel és a cseh jegybank – igaz, késve – markáns kamatemelésről döntött. Így lépéskényszerbe került az MNB is.

„Új szakasz kezdődik, nagyobb mértékű, hosszabb ideig tartó monetáris szigorítással” – kommentálta a keddi döntést Virág Barnabás alelnök, és tájékoztatójából kiderült, hogy a jegybanki politika több eleme változik. Ezek közül a legfontosabb, hogy az MNB-ben egy hétre elhelyezett betét után az alapkamatnál magasabb kamat is adható, vagyis szükség esetén nagy összegeket lehet becsalogatni a jegybanki számlára. Mindemellett a forintlikviditást más eszközökkel is szűkíti az MNB, miközben mennyiségi korlátozás nélkül hajlandó forintot devizára cserélni. „Novemberben 7 százalék fölött lesz az infláció, és elhúzódó, lassú kezelésre kell felkészülni” – fűzte hozzá az alelnök, aki először pendítette meg, hogy még 2022 végén sem tartja elérhetőnek az árstabilitást, vagyis azt, hogy az infláció a 2–4 százalékos sávba süllyedjen.