Árralszemben
Csak a gigantikus választási pénzeső menti meg a magyarokat attól, hogy a szárnyait kiterjesztő infláció felzabálja a jövedelmüket. A hagyományos év eleji béremelés önmagában nem biztos, hogy elegendő lenne erre.
Vásárcsarnoki forgatag tavaly novemberben. Régen minden jobb volt
Merkur-nosztalgia
Fojt Attila. Napról napra változik a helyzet
Aki manapság adja a fejét autóvásárlásra, jó, ha felkészül rá, hogy akár harmadával is drágulhat a kinézett jármű, mire beleülhet. De van ennél pesszimistább jóslat is. A kínálat ugyanis beszűkült, mind az új, mind a használt gépjárművek piacán. Az okok eltérőek: az új, fejlett technológiával gyártott kocsik esetében az elektronika lelkének számító chipek hiánya, valamint a magnézium szűkössége vezetett a dráguláshoz. Mindezt tetézik a tovább szigorodó károsanyag-kibocsátási normák.
Ekkora ellenszélben az autógyártók egyszerűen nem képesek kielégíteni a vásárlói igényeket. Piaci szereplők szerint egy Skoda Octaviára is legalább egy évet kell várnia a vevőnek, a magasabb kategóriájú autók esetében pedig többnyire még hosszabb a várakozási idő. Mindez már-már a rendszerváltás előtti idők hiánygazdálkodását idézi, amikor a Merkur nevű állami autókereskedő sokéves előjegyzésekkel dolgozott. A hosszú sorállás miatt a kereslet a használt autók felé fordul – de nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte. Ennek viszont az a következménye, hogy hozzánk kevesebb gépjármű jut el: 2021-ben 132 ezer használt négykerekűt hoztak be a pár évvel korábbi több mint 180 ezerrel szemben.
Emiatt legalább 10–30 százalékos áremelkedésre lehet számítani az idén a hazai piacon, de van, aki ennél nagyobb drágulást sem zár ki. Így vélekedik Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke is, aki szerint a nyugat-európai piacon már most, februárban 50 százalékkal emelkedtek az árak; ezt a magyar piac valamikor szeptember–október környékén éri majd utol. „A hazai piac nem fogad el hirtelen jelentős áremelést, nincsenek könnyű helyzetben a kereskedők” – mondja az elnök. Ám kénytelenek fokozatosan árat emelni. „Ha hétfőn eladnak egy autót, kedden már nem találnak hasonló paraméterekkel ugyanolyan kocsit egy másik ügyfél számára, csak jóval drágábban” – érzékelteti, milyen nehéz követni az árak változását. Ráadásul a kereslet érezhetően nő – vélhetően nem függetlenül a választások előtti jövedelemtranszferektől.
Az inflációs tényezők közé sorolja a szállítási költségek nyolc-tízszeres emelkedését Gablini Gábor, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke, amit a globális fuvarozási feltételek romlásával magyaráz. Európában, mondja, az új autók rögtön a gyártósorról érkeznek a vevőkhöz. A megrendelés egyre több, és ezzel a kiszállítások nem tudnak lépést tartani: 2020-ban 20 százalékkal csökkentek, majd 2021-ben ehhez képest még 5 százalékkal. Mindeközben az árak több mint 20 százalékkal nőttek, s 2022-ben további jelentős drágulás várható az új autók piacán – prognosztizálja, hozzátéve, hogy az árakban a márkakereskedők saját, emelkedő költségeinek is meg kell végre jelenniük. ¬ Kovács Gábor
Családiperpatvar
Újabb 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte kedden az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Ez a régióban nem kiemelkedően magas – a cseh alapkamat 4,5, a lengyel 2,75, a román 2,5 százalék –, de Magyarországon nem ez az irányadó, hanem az egyhetes jegybanki betét kamatlába, amely múlt csütörtökön 4,3 százalék volt. Ezen a számlán 1076 milliárd forint parkol, az inflációellenes harc jegyében ennyivel apasztotta az MNB az összkeresletet a gazdaságban. A csütörtöki tenderen várhatóan 4,6 százalékra ugrik az egyhetes betét kamata.
Még nem látjuk, hol a vége az infláció elleni küzdelemnek – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki arra tippelt, hogy februárban 8 százalék fölé emelkedhet a drágulás. A piaci infláció már meghaladná a 10 százalékot, csupán a hatósági árak nyomják lejjebb. Az alelnök azt is megpendítette, az MNB számára megengedhetetlen, hogy a jegybanki kamatemelés nem jelenik meg a betéti kamatokban, amivel egy későbbi hatósági beavatkozás lehetőségére utalt. Mindazonáltal a kamatemelések sora eddig némi védelmet jelentett a forint árfolyamának, amely tavaly december óta nagyjából 3,5 százalékkal erősödött, miközben a cseh korona 2,3, a lengyel zloty 1,7 százalékkal értékelődött fel. Az Oroszország ukrajnai beavatkozásával erősödő piaci bizonytalanságok közepette a forintnak felettébb jól jön a kamattámasz, bár így is kérdéses, képes lesz-e fenntartani az eurónkénti nagyjából 355-ös árfolyamát.
A gyorsuló áremelkedés egymásnak ugrasztotta a gazdaság irányítóit. Az MNB alábecsülte az inflációs kockázatot – mondta Parragh László kamarai elnök a szervezet gazdasági évnyitóján. Az infláció magasabb lett annál, amire a piac számított, de nem volt magasabb annál, amire józan ésszel számítani lehetett – szúrt egyet oda Matolcsy Györgynek Varga Mihály pénzügyminiszter is. Könnyen megtehették, hiszen az MNB elnöke nem volt jelen a rendezvényen. Parragh már az ősszel úgy vélekedett, hogy az extra kifizetések növelni fogják az inflációt. Ugyanakkor a felesége, Bianka a monetáris tanács tagjaként a testület valamennyi döntését megszavazta, vagyis volna mit megbeszélni családon belül is.
A tágabban értelmezett családban is repedések sejlenek fel. Bár évértékelő beszédében Orbán Viktor azzal büszkélkedett, hogy a Matolcsy–Varga-féle gyógymódot alkalmazva sikerült a kanyarban is bátran előzni, a jegybank elnöke hétfői jegyzetében azt írta, hogy ez nem jött össze, sőt Magyarország a 2019. évi 20. helyről a 21. helyre csúszott. Lengyelország ugyanis visszaelőzte a nemzeti valuták vásárlóerejét kiiktató, a fejlettséget az uniós átlaghoz viszonyító rangsorban, márpedig Matolcsy ezt tekinti a legfontosabb felzárkózási mutatónak. Van viszont olyan lista, amelyben Magyarország az uniós mezőny élén áll: a középtávú inflációé. A fogyasztói áraknak az elmúlt három esztendőben bekövetkezett 12,5 százalékos emelkedése uniós csúcsot jelent. ¬ Farkas Zoltán
