Nagyobb a füstje
Ha nem kellően elrettentő a dohányosok számára a tüdődaganat, a krónikus tüdőbetegségek, a stroke, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri eltérések kialakulásának kockázata, amerikai kutatók egy újabb veszélyre figyelmeztettek: az észbeli képességek romlására. Az American Stroke Association idei konferenciáján ismertetett kutatás célja a dohányzás és az agyműködés kapcsolatának vizsgálata volt. A szakemberek azt találták, hogy a nikotin egyik mellékterméke és a beszívott dohányfüst markere, a vérből kimutatható kotinin szintje összefüggésben van a kognitív teljesítménnyel. Akiknek a vérében több volt e nikotinszármazék, azoknak rosszabb volt az agyi egészségük, függetlenül attól, hogy szenvedtek-e cukorbetegségben vagy magas vérnyomásban. A kutatók 3244, 69 év átlagéletkorú alanyt vontak be a vizsgálataikba. A 23 százalékuk dohányzott. A kognitív képességek felmérésére négyféle tesztet végeztek el. Míg a memóriát és a beszédkészséget mérő feladatok pontszámai nem voltak összefüggésben a kotininszinttel, az agykárosodásra, demenciára utaló neuropszichológiai tesztben (Digit Symbol Substitution Test, DSST) jelentősen rosszabbul teljesítettek azok, akik cigarettáztak. A különbség az után is megmaradt, hogy a kutatók kiszűrték a kognitív képességeket befolyásoló egyéb állapotok hatását. Eredményeik azt sugallják, hogy a dohányzás erős hatással van az agy egészségére, még azoknál is, akiknél nincsen más, hasonló tüneteket okozó eltérés. Az még nem világos, hogyan változnának a kognitív képességek e függőségtől való szabadulás után.
