Választási pénzszórás
Még 2023-ban is elnézheti a laza fiskális politikát a tagállamok kormányainak az Európai Bizottság az ukrajnai háború miatt, legalábbis erre utalt Paolo Gentiloni pénzügyi biztos. Az úgynevezett maastrichti szabályokon eredetileg a koronavírus-járvány miatt lazítottak, ezt az engedékenységet hosszabbítanák meg. Ami kész szerencse az Orbán-kormány számára, ugyanis az év első két hónapjában már 1433,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere a Pénzügyminisztérium szerint. Ez hatalmas mínusz: 2021-ben ugyanebben az időszakban 540 milliárdnál járt a mutató, és már az is magasnak számított – a kormány a járványválsággal kapcsolatos kiadásokkal magyarázta. A kormány közvetlen fennhatósága alá tartozó központi költségvetés 1440,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 49 milliárdos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (vagyis az egészségbiztosítási és a nyugdíjkassza) 42,6 milliárdos deficitet értek el. A minisztérium szerint a gyerekesek adó-visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz kifizetése, illetve a bevezetett adókedvezmények és adócsökkentések hatása érződik a hiányon, az ukrajnai háború ezt a két hónapot még nem érintette. A teljes évre tervezett deficit 3,15 ezermilliárd forint, ami a költségvetési törvény szerint a GDP 4,9 százaléka lenne. Viszont valószínűtlen, hogy a háború és az első két hónap kiköltekezése után ezek a számok tarthatók lesznek.
