Mikor állítsák helyre a bizonytalan nemi identitással születettek „valódi nemét”, és lehet-e ebbe beleszólása a szakembereken kívül az érintettnek is? Efféle kérdések kerültek terítékre az interszex személyek jogairól zajló franciaországi vitában.
shutterstock
Néhányismertebbinterszexállapot
¬ Klinefelter-szindróma: az így született fiúgyermekeknek plusz egy X-kromoszómájuk van. Általában magasra nőnek, a heréik alulfejlettek lehetnek, a hímivarsejtképzésük csökkent, a szőrzetük gyér, a csípőjük és a mellük nőiesebb. (500–1000 : 1)
¬ Leydig-sejt-aplázia: a férfi nemi hormont termelő Leydig-sejtek hiánya miatt nem termelődik tesztoszteron a herékben, így nőies külső nemi szervek alakulnak ki, de az érintetteknek nincs méhük. (1 000 000 : 1)
¬ Morris-szindróma: az androgén-inszenzitivitási szindrómának is nevezett állapotban a szövetek érzéketlenek a hím nemi hormonra, így nem alakulnak ki a férfi nemi szervek. Az érintettekből általában magas, csinos nők lesznek, de a hüvelyük vakon végződik, a petefészek helyén herék vannak. (20 000–100 000 : 1)
¬ Swyer-szindróma: a megszületett gyermekek genetikailag férfiak (XY ivari kromoszómákkal), ám az Y-kromoszómán bekövetkezett génmutáció miatt nem fejlődik ki hereszövetük, hanem normálisnak tűnő, de fejletlen, terméketlen női nemi szerveik alakulnak ki. Általában pubertáskorban derül rá fény, amikor nem érkezik meg a menstruáció. (80 000 : 1)
¬ Turner-szindróma: az így született lányokban a két X ivari kromoszómából az egyik hiányzik vagy inaktív. Az érintettek többnyire nagyon alacsonyra nőnek, és nem fejlődik ki a petefészkük. (2500 : 1)
¬ Mayer–Rokitansky–Küster–Hauser-szindróma: a méh és a hüvely felső kétharmadának kialakulásáért felelős úgynevezett Müller-csövek fejlődési zavara. A szindróma esetén a méh ürege hiányzik, és jellemzően a hüvely felső kétharmada sem fejlődik ki. Többnyire ez is csak a menstruáció elmaradásakor derül ki. Gyakran társul hozzá gerinc-, vese- és szívfejlődési rendellenesség. (4500 : 1)
