Találkozásönmagunkkal

„Az Anomália előtt észrevétlen író voltam. Pedig írtam vagy harminc könyvet” – mondja ironikusan Hervé Le Tellier a munkásságáról. Az 1957-ben, Párizsban született matematikus, nyelvész, tudományos újságíró a nevelőapjától, Guy Le Tellier-től örökölte a családnevét. Matematikából és nyelvészetből diplomázott a párizsi Sorbonne Egyetemen, az utóbbi témában doktorált, mielőtt újságcikkek publikálására adta a fejét. Novellák, versek, színdarabok, humoreszkek éppúgy kikerültek a keze alól mint regények. D. H. néven a Charlie Hebdo szatirikus magazin elődje, a Hara-Kiri rovatvezetőjeként is dolgozott. 1992-ben csatlakozott a Raymond Queneau író, költő által 1960-ban létrehozott, irodalmi kísérleteiről híres OuLiPo műhelyhez, amelynek jelenleg az elnöke. A Le Monde napilap levelezési rovatában 2002 óta Üvegpapírok címmel jelentet meg szatirikus írásokat. Két éve az Anomáliáért megkapta a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat, amelynek történetében Le Tellier regénye egymilliós példányszámával a második legsikeresebb; az első Marguerite Duras 1984-ben díjazott, A szerető című kötete. A negyven nyelven, magyarul Gulyás Annamária fordításában, a Park Kiadó gondozásában megjelent Anomáliában feltűnik bérgyilkos családapa, nigériai meleg popsztár, öngyilkosjelölt író, ambiciózus ügyvédnő és még hét különféle ember, akik mindannyian egy különös szimulációs játék részesei.