Sokadikcsapás

Túry Gergely

„A háború előtt felszámoltuk a kárpátaljai orosz ügynökhálózatot, ezért nem voltak magyarellenes provokációk Kárpátalján” – mondta a HVG-nek Viktor Mikita. A kárpátaljai kormányzó arról is beszélt, hogy nem szabad felelőssé tenni a kárpátaljai kisebbségeket „anyaországuk” politikája miatt.

¬ Hogyan változott meg az élet a háború kezdete óta?

Nagyon sok menekült érkezett Kárpátaljára, két héttel ezelőtt már 380 ezer körül volt a számuk. Bár vannak, akik megengedhetik maguknak, hogy hotelben lakjanak vagy lakást béreljenek, sok a rászoruló, akiknek ingyenes étkezést és szállást nyújtunk. Közben 100–150 ezren el is mentek, a legnagyobb arányban a magyarok távoztak. 

¬ Mi ennek az oka?

Elsősorban a félelem, az oroszok ugyanis nemcsak keleten, hanem délen és északon is támadtak, és sokan tartottak attól, hogy a harci cselekmények a nyugati országrészre is átterjednek. Nyugatról azért távoztak ennyien, mert nekik van a legtöbb ismerősük, rokonuk külföldön, így viszonylag könnyen találtak helyet maguknak. De sokan vannak, akik már visszatértek, mert látják, hogy megmaradt a nyugalom. Minimalizálni akartam az utcán lévő katonák számát, látja, hogy nincsenek fegyveresek a köztereken, és, ellentétben más megyékkel, nem adtam utasítást ellenőrző pontok létrehozására. Vannak rendfenntartói tapasztalataim, tudom, mik a kockázatok, együttműködöm a rendőrséggel, a titko­s­szolgálattal és a Nemzeti Gárdával is. 

¬ Kockázatot jelentenek például az esetleges kisebbségek elleni provokációk.

A titkosszolgálatnak van gyakorlata ebben, néhány nappal a háború előtt is történtek már letartóztatások. Több tucat olyan orosz nemzetiségű személyt vettünk őrizetbe, akiknek a felderítés volt a feladatuk. Mire megkezdődött a háború, az orosz ügynökhálózatot nagyjából sikerült is felszámolnunk. A fő feladat az volt, hogy ne legyenek magyarok elleni provokációk, mert tudjuk, hogy az oroszok ezeket mindig igyekeztek felhasználni a saját céljaikra. Emlékszünk arra, amikor gránátot dobtak az egyik magyar szervezet irodájára; kiderült, hogy az elkövetők orosz pénzen tevékenykedő lengyel állampolgárok voltak.

¬ Olyan új parancsnok vezeti az Ukrajnára tört orosz erőket, aki előszeretettel löveti rommá az ellenség városait. Mennyire félnek a háború további durvulásától?

Néhány hete az ukránok körében már nincs félelem, csak harag, düh és gyűlölet. Készek vagyunk akár Moszkváig is elmenni, csak hogy megöljük Putyint, aki nem érti meg, hogy a XXI. században már teljesen elfogadhatatlan a polgári célpontok szándékos támadása. Lehet, hogy az új parancsnok mészáros, de Kárpátalján a nőkön és a gyerekeken kívül szinte semmilyen célpont nincs. Nincsenek jelentős katonai támaszpontok, sem sok katona. De mivel Putyin már beteg ember, nem tudom megjósolni, fogja-e lövetni Kárpátalját. Azt viszont tudom, hogy képesek vagyunk minden probléma megoldására.

¬ Mit gondol, hogyan érhet véget ez a háború?

Nem vagyok katonai stratéga, de az egyértelmű, hogy Putyin már tudja, hogy súlyos veszteségeket szenvedett, és Ukrajna nem az az ország, amely megadja magát. Jól harcolnak a katonáink, komoly segítséget kapnak az USA-tól és több euró­pai országtól. Nem tudták elfoglalni Kijevet, több helyen ellentámadásba ment át az ukrán hadsereg. Nem tudom, Putyin mit gondol, de szerintem Keleten lehetetlen az orosz áttörés.

¬ Magyarország és Ukrajna között nem jó a viszony. Mennyire tükröződik ez a vita Kárpátalján?

Egyértelműen érződik. Amikor ölik a gyermekeinket és a polgárainkat, megnő az igazságérzetünk, és minden ukrán azt szeretné, ha az egész világ megértené, min megyünk keresztül. Szeretnénk, ha belátnák, minden hordó olaj vagy köbméter gáz, amit Oroszországtól vásárolnak, lehetővé teszi, hogy új rakétákat lőjenek ki ránk. Azt szeretnénk, ha az egész világ egységesen Moszkva ellen fordulna, de azt is megértjük, sok ország komolyan függ Oroszországtól, és elfogadjuk, hogy mindenki maga dönt arról, vásárol-e az agresszortól. Ami a magyarokat illeti, érezhető az ukránok hozzáállásának változása, de ennek ellenére folyamatosan azt magyarázom, hogy Kárpátalja területén az összes nemzeti kisebbség békében él egymással, és nincsenek komoly problémák közöttük. Magyarprobléma sincs. Függetlenül attól, hogy ki milyen nemzetiségű, mindannyian Ukrajna területén élünk, és nem feladatunk, hogy értékeljük a többi ország vezetőinek politikáját. Ha valamelyik ország azt mondja, hogy mégis fog orosz gázt vásárolni, azért nem tartozik felelősséggel az ukrajnai állampolgár, akinek a gyökerei az energiahordozókat vásárló országban vannak. Itt mindenki egyenlő, mindenkit meg kell védenem. ¬