Elvesztett lendület

Az idei első negyedévben 8,2 százalékkal nőtt a gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva, amikor a hazai össztermék a pandémia miatt csaknem két százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az Európai Unió ebben az időszakban átlagosan 5,2 százalékos növekedést produkált, az élbolyban Portugália, Lengyelország és Ausztria volt, őket követte Magyarország. Oroszország Ukrajna ellen indított támadása után azonban már a lassulás jelei mutatkoztak, a háború elhúzódása globálisan is visszafogja a növekedést. Februárról márciusra a magyar ipari termelés gyakorlatilag stagnált, az építőiparé 5,7 százalékkal csökkent, de mindkét ágazat teljesítménye meghaladja az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi forgalom bővülését a választások elé időzített juttatások – 13. havi nyugdíj, személyijövedelemadó-visszatérítés – fűtik, a január–márciusi időszakban az üzemanyagok forgalmának több mint 27 százalékos megugrása a benzinárstop következménye. Az euróban számolt import három hónap alatt kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az export. Márciusban még tágabbra nyílt az olló: miközben a kivitel 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a behozatal már 22,6 százalékkal. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2021 első negyedéve óta 3,5 milliárd euróval romlott, 864 millió eurós deficitet mutat. A tavaszi kutatói prognózisok az év egészében a hazai össztermék négy százalék körüli bővülését valószínűsítik, az Európai Bizottság friss kitekintése az idén 3,6, jövőre 2,6 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságtól. A drágább import, a nemzetközi kereskedelem zavarai, a bizonytalanság és a piaci kockázatok növelik az inflációt, rontják a külső egyensúlyt, és magas marad a költségvetés hiánya is. Az infláció a harmadik negyedévben 9 százalékon tetőzik, az államháztartás hiánya a GDP 6, a folyó fizetési mérleg deficitje 5,5 százaléka lehet – sorolja az egyensúlyromlás főbb mutatóinak várható alakulását. További bizonytalansági tényező a kormányzati politika is. Amikor Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben megpendítette, hogy újabb árszabályozó intézkedésekkel veszi fel a harcot a kormány az infláció ellen, a forint árfolyama órák alatt 1,5 százalékkal gyengült, megközelítette az eurónkénti 392-es kurzust.