Lebegtetettotthon

AFP / Michael Hanschke

Néhány éven belül beteríthetik a napelemes rendszerek az épületek tetejét az EU tagországaiban, amennyiben megvalósul az Európai Bizottság múlt szerdán ismertetett terve. A REPowerEU néven márciusban bejelentett és azóta kidolgozott kezdeményezést az Ukrajna elleni orosz agresszió szülte, célja a zöldenergetikai átállás felgyorsítása, továbbá leválás az orosz fosszilis energiahordozókról, lehetőleg 2027-re. A tagállamok számára részben kötelező, részben javasolt elemeket tartalmazó koncepciót az Európai Parlamentnek és a nemzeti kormányoknak is jóvá kell majd hagyniuk – az elképzelések szerint még idén.

A terv egyik pillére, hogy jelentősen növelik a nap- és a szélenergia használatát, és általában a megújulók részarányát az eddig megcélzott 40-ről 45 százalékra emelnék 2030-ra, ami a jelenleginek több mint a duplája. Felgyorsulna a mostani többéves engedélyezési procedúra is, a napelemfarmoknál és a szélerőműrendszereknél maximum 1 évre csökkenne. Minden új középület tetejét úgy kellene kialakítani, hogy alkalmas legyen napelemek telepítésére, illetve törvény írná elő, hogy néhány éven belül minden új lakóépületre napelemet kell telepíteni. A tagországoknak EU-s és saját forrásból továbbra is támogatniuk kellene a háztetős napelemrendszerek telepítését. Az elképzelés arra is gondot fordít, hogy újraépítse az EU szoláriparát. Az unió a panelek háromnegyedét még mindig Kínából szerzi be, ezért legalább 14 komolyabb beruházást kezdeményez a napelemes rendszerekhez szükséges berendezések gyártására. A forrásokat az unió költségvetéséből, illetve a karbonpiaci bevételekből létrehozott innovációs alapból teremtenék elő.

A REPowerEU második lába az energiafogyasztás gyorsabb csökkentése. Míg a korábbi elképzelések szerint az évtized végére 9 százalékkal csökkenne a fogyasztás 2020-hoz képest, az új terv 13 százalékot irányoz elő. A harmadik, környezetvédők által vitatott pillér a nem orosz gáz beszerzésének növelése. Ezért a tervben szerepel a belső uniós gázvezetékrendszer fejlesztése, amivel az új tengerparti LNG-terminálok is beköthetők lennének a rendszerbe. A terv átmenetileg a szén- és a nukleáris energia növekedésével is számol.

A becslések szerint a REPowerEU 2030-ig mintegy 300 milliárd euró pluszköltséget igényel. A források nagy részét az EU helyreállítási alapjának még fel nem használt eszközei, kisebb részét a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek eladásai szolgáltatnák. A tagországoknak arra is módjuk lesz, hogy a kohéziós és a mezőgazdasági alapokból irányítsák át a pénzek legfeljebb 12,5, illetve 7,5 százalékát. ¬ Keresztes Imre