¬ Törökország és a NATO kapcsolata többször is válságba került. Az első szembenállás 1974-ben történt, amikor a görög katonai junta támogatásával Cipruson puccsot hajtottak végre az ottani görögök, mire a szigetország északi részét a törökök megszállták, és kikiáltották a máig csak Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot. A két NATO-tagország közvetlen konfliktusba került egymással, Görögország elhagyta a szövetséget, majd 1980-ban visszatért, Törökországgal szemben az USA – 1978-ig – fegyverszállítási embargót hirdetett.
¬ Miután az 1990–1991-es első Öböl-háborúban az amerikai harci gépek a törökországi incirliki légibázisról támadták a Kuvaitot lerohanó Irakot, a 2003-as Irak elleni háborúban Ankara nem engedte, hogy amerikai csapatok török földről támadjanak. Irak 2003-as lerohanását más NATO-szövetségesek sem támogatták.
¬ Míg a 2011-es arab tavasz idején az iszlamista Tayyip Erdogan által majd egy évtizede irányított Törökország a demokrácia és a stabilitás modellje volt a muszlim országok számára, a 2013-as kormányellenes tüntetésektől kezdve az ankarai kormány önkényesebb lett, és mind feszültebbé vált a viszonya a Nyugattal és a NATO-val.
¬ Az Erdogan elleni 2016-os puccskísérlet gyors és határozott washingtoni elítélésének hiánya miatt tovább erősödött a bizalmatlanság az USA és Törökország között. Ankara az USA-ban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen vallási vezetőt vádolta a puccskísérlettel, és a kiadatását kérte. Az államigazgatásban, a hadseregben és a médiában végrehajtott átfogó tisztogató akciók során több százezer ember került börtönbe vagy vesztette el az állását, a demokratikus normák egyre súlyosabb megsértése európai és amerikai tiltakozásokat váltott ki.
¬ Újabb mélypontot jelentett, hogy 2017-ben Ankara bejelentette, orosz Sz–400-as rakétavédelmi rendszert vásárol, amiért az USA kizárta Törökországot az F–35-ös programból. A törökök nem kapnak az új feljesztésű harci bombázóból, és az alkatrészgyártásban sem vehetnek részt.
¬ A földközi-tengeri gázlelőhelyekért folytatott küzdelem, illetve a nagyobb felségvizekre bejelentett török igény – ahogy a múltban – 2019-től ismét majdnem a háború szélére sodorta Görögországot és Törökországot.
¬ Bár az Ukrajna ellen idén februárban indított orosz háborúban Ankara drónok szállításával is segíti Kijevet, Törökország igyekszik semleges maradni, és nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.
