Vetélkedő vasútfejlesztések: amikor nem Mészáros építi

Míg Magyarországon az is titkos, miért titkosították a Budapest–Belgrád vasútvonal építését, a Baltikumban a nyilvánosság által jól nyomon követhetően épül egy hasonló, de sokkal nagyobb méretű beruházás. Májusban sikerült minden érintettel megállapodni a tervezett balti nagysebességű vasút utolsó szakaszának nyomvonaláról, amely Kaunastól indulva mind a három egykori szovjet tagállamot összeköti a lengyel hálózattal. Június elején pedig kihirdették a 870 kilométeres fejlesztés elektromos rendszerét kivitelező konzorcium tagjait. A Rail Baltica gigaprojektről angolul is tájékozódhatnak az európai polgárok, ami el is várható: nagyrészt az ő pénzükből épül a balti államokat Helsinki és Varsó felé is a kontinens nagysebességű hálózatába bekötő vonal. Ha minden csatlakozó fejlesztés elkészül, a finn fővárosból az eddigi leghosszabb tenger alatti vasúti alagúton érkezhetnek meg az utasok az észt­országi Tallinnba. A 85 százalékban vissza nem térítendő uniós támogatásból épített vonal két új sínpárból áll majd, a vonatok óránként 250 kilométeres sebességgel haladhatnak az összesen hatmillió lakosú három balti állam fővárosai között. A régóta álmodott finn–észt alagút építését is az unió finanszírozná, és stratégiai fontosságú is lenne az Oroszországtól való még nagyobb függetlenség érdekében.