Vármegyék kontra megyék

Főispán és vármegye – a legnépszerűbb Google-keresőszavak közé ugrott e két kifejezés az elmúlt héten. A Kocsis Máté által jegyzett javaslat visszahozná a historizáló vármegye kifejezést, de – egyelőre – praktikusan sok minden nem változna: a jelenlegi megyehatárokat nem módosítanák. Az elmúlt 150 évben háromszor rajzolták át jelentősen Magyarország közigazgatási térképét. 1876-ban a vármegyén kívüli addigi különféle jogállásokat (szék, vidék, mezőváros, szabad királyi város) szüntették meg, s első lépésben 65, majd 1881-ben 63 vármegyét alakítottak ki. 1920-ban a trianoni döntés kényszerítette ki a változtatást. Az átrendezés 1923-ban fejeződött be. Összesen 25 közigazgatási egységet alakítottak ki, rendkívül nagy területi és népességi szórással. Alig több mint 1600 négyzetkilométeren, mindössze 93 ezer lakossal jött létre Abaúj-Torna, míg Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét lényegében érintetlenül hagyták a maga majdnem 12 ezer négyzetkilométerével és több mint 1,5 millió lakosával. A második világháború után részben a kommunista rendszer városideálja és politikai szempontjai, részben viszont logikus igazgatási és közlekedésszervezési megfontolások mentén faragták ki a jelenleg ismert megyéket, illetve cseréltek le megyeszékhelyeket – így elvéve Gyulától, Makótól, Berettyóújfalutól, Mátészalkától, Bajától, Szikszótól a trianoni kényszerpálya miatt 30 évvel korábban megszerzett székhelyi rangot. ¬