Sokkot igen, meglepetést nem okozott, hogy az USA legfelső bírósága megsemmisítette az abortuszt legalizáló 1973-as határozatot. A szabályozás az egyes államok hatáskörébe kerül, ami szigorú és engedékeny régiókra szakítja szét az országot.
Az abortuszjog mellett tüntetők Washingtonban. Fellángolt érzelmek
Egyetlen nap alatt, mindössze 12 órás különbséggel két, filozófiájában egymással teljesen ellentétes döntés született a fegyvertartásról Washingtonban. A sort a múlt hét csütörtökjén délelőtt a legfelső bíróság nyitotta, amely kimondta, hogy a második alkotmánykiegészítés garantálja az amerikaiak számára az önvédelmi célú szabad fegyverviselést, nemcsak az otthonukban, hanem azon kívül is, közterületen. Az alkotmánybírósági szerepet is betöltő testület kétharmados konzervatív többsége 6:3 arányban megsemmisítette a New York államban 1913-ban életbe lépett törvényt, amely előírta, hogy a közterületi, úgynevezett rejtett – például ruházattal fedett – fegyverviseléshez megfelelő indokot kell szolgáltatni.
A többségi véleményt megfogalmazó Clarence Thomas a számos történelmi precedens említése mellett azzal indokolta a döntést, hogy az alkotmánykiegészítések által garantált alapjogok – például a szólásszabadság – gyakorlásához sincs szükség semmilyen hatósági jóváhagyásra. A határozat ugyanakkor világossá teszi, hogy köztéren is csak azt a fegyvert lehet legálisan viselni, amire a tulajdonosának engedélye van. Ennek kiadását az egyes szövetségi államok továbbra is feltételekhez köthetik, például a kérelmező háttérvizsgálatához vagy egy fegyverhasználati tanfolyam elvégzéséhez, s kizáró ok lehet a büntetett előélet.
Az indoklás azt is leszögezi, hogy az „érzékeny” helyeken továbbra is megtilthatják a fegyverviselést, ilyen például az iskola, a bíróság vagy a törvényhozás épülete. Thomas óvott attól, hogy a határozat hatálya alól a fegyvertartás szigorítását akaró államok azzal bújjanak ki, hogy minél több közterületet minősítenek „érzékenynek”. A legfelső bírósági döntést a fegyverpártiak győzelemként ünnepelték, és legalább hat államnak – Hawaii, Kalifornia, Maryland, Massachusetts, New Jersey és Rhode Island – módosítania kell a szabályozását, mert az New York mintáját követi.
Csütörtökön késő este a szigorításpártiak tekintették győzelemnek, hogy a képviselőház után a szenátus is megszavazta a fegyvertartási szabályok módosítását, miután 15 republikánus igenjével elmúlt az obstrukció veszélye. A New York állambeli Buffalóban, illetve a texasi Uvaldében történt tömegmészárlás után a honatyák úgy határoztak, hogy a fegyvertartásra engedélyt kérő 18 és 21 év közöttiek esetében az eddig zárolt fiatalkori bírósági és mentálhigiéniai adatokat is vizsgálhatják, és erre 3 helyett 10 napot adnak (mindkét fegyveres 18 éves volt). Költségvetési pénzből segítik majd az államokat abban, hogy úgynevezett „vörös zászlós” törvényeket hozzanak, amelyek segítségével ideiglenesen elvehetik azoktól a fegyvert, akiket magukra vagy másokra veszélyesnek minősítenek. És azok sem juthatnak a jövőben fegyverhez, akik családon belüli erőszakot követtek el partnerük ellen.
A kétpárti törvényt az első jelentős szövetségi szigorításként ünnepelték azóta, hogy a kongresszus 1994-ben betiltotta a tömeggyilkosok kedvencének számító félautomata támadófegyverek birtoklását. Az örömöt azonban éppen az összehasonlítás árnyalja. Az 1994-es tilalom tíz év múlva lejárt, és most esély sem volt az elővételére – a buffalói és uvaldei gyilkos is félautomata gépkarabélyt használt –, ahogy arra sem, hogy az ilyen fegyverek tulajdonlását legalább 21 éves életkorhoz kössék, a háttérvizsgálatot pedig kiterjesszék a magáncélú adásvételre, illetve a hétvégente tartott, bolhapiac jellegű fegyvervásárokra. Igazi szigorítást ugyanis éppen ezek az intézkedések jelentenének.
