Kultúrháború
Sokkot igen, meglepetést nem okozott, hogy az USA legfelső bírósága megsemmisítette az abortuszt legalizáló 1973-as határozatot. A szabályozás az egyes államok hatáskörébe kerül, ami szigorú és engedékeny régiókra szakítja szét az országot.
Fellángolt érzelmek
Fegyvertartásiide-oda
Tömeggyilkosok kedvence
Egyetlen nap alatt, mindössze 12 órás különbséggel két, filozófiájában egymással teljesen ellentétes döntés született a fegyvertartásról Washingtonban. A sort a múlt hét csütörtökjén délelőtt a legfelső bíróság nyitotta, amely kimondta, hogy a második alkotmánykiegészítés garantálja az amerikaiak számára az önvédelmi célú szabad fegyverviselést, nemcsak az otthonukban, hanem azon kívül is, közterületen. Az alkotmánybírósági szerepet is betöltő testület kétharmados konzervatív többsége 6:3 arányban megsemmisítette a New York államban 1913-ban életbe lépett törvényt, amely előírta, hogy a közterületi, úgynevezett rejtett – például ruházattal fedett – fegyverviseléshez megfelelő indokot kell szolgáltatni.
A többségi véleményt megfogalmazó Clarence Thomas a számos történelmi precedens említése mellett azzal indokolta a döntést, hogy az alkotmánykiegészítések által garantált alapjogok – például a szólásszabadság – gyakorlásához sincs szükség semmilyen hatósági jóváhagyásra. A határozat ugyanakkor világossá teszi, hogy köztéren is csak azt a fegyvert lehet legálisan viselni, amire a tulajdonosának engedélye van. Ennek kiadását az egyes szövetségi államok továbbra is feltételekhez köthetik, például a kérelmező háttérvizsgálatához vagy egy fegyverhasználati tanfolyam elvégzéséhez, s kizáró ok lehet a büntetett előélet.
Az indoklás azt is leszögezi, hogy az „érzékeny” helyeken továbbra is megtilthatják a fegyverviselést, ilyen például az iskola, a bíróság vagy a törvényhozás épülete. Thomas óvott attól, hogy a határozat hatálya alól a fegyvertartás szigorítását akaró államok azzal bújjanak ki, hogy minél több közterületet minősítenek „érzékenynek”. A legfelső bírósági döntést a fegyverpártiak győzelemként ünnepelték, és legalább hat államnak – Hawaii, Kalifornia, Maryland, Massachusetts, New Jersey és Rhode Island – módosítania kell a szabályozását, mert az New York mintáját követi.
Csütörtökön késő este a szigorításpártiak tekintették győzelemnek, hogy a képviselőház után a szenátus is megszavazta a fegyvertartási szabályok módosítását, miután 15 republikánus igenjével elmúlt az obstrukció veszélye. A New York állambeli Buffalóban, illetve a texasi Uvaldében történt tömegmészárlás után a honatyák úgy határoztak, hogy a fegyvertartásra engedélyt kérő 18 és 21 év közöttiek esetében az eddig zárolt fiatalkori bírósági és mentálhigiéniai adatokat is vizsgálhatják, és erre 3 helyett 10 napot adnak (mindkét fegyveres 18 éves volt). Költségvetési pénzből segítik majd az államokat abban, hogy úgynevezett „vörös zászlós” törvényeket hozzanak, amelyek segítségével ideiglenesen elvehetik azoktól a fegyvert, akiket magukra vagy másokra veszélyesnek minősítenek. És azok sem juthatnak a jövőben fegyverhez, akik családon belüli erőszakot követtek el partnerük ellen.
A kétpárti törvényt az első jelentős szövetségi szigorításként ünnepelték azóta, hogy a kongresszus 1994-ben betiltotta a tömeggyilkosok kedvencének számító félautomata támadófegyverek birtoklását. Az örömöt azonban éppen az összehasonlítás árnyalja. Az 1994-es tilalom tíz év múlva lejárt, és most esély sem volt az elővételére – a buffalói és uvaldei gyilkos is félautomata gépkarabélyt használt –, ahogy arra sem, hogy az ilyen fegyverek tulajdonlását legalább 21 éves életkorhoz kössék, a háttérvizsgálatot pedig kiterjesszék a magáncélú adásvételre, illetve a hétvégente tartott, bolhapiac jellegű fegyvervásárokra. Igazi szigorítást ugyanis éppen ezek az intézkedések jelentenének.