Számlafrász

A kormány rezsiemelő rendelete alaposan feladta a leckét a lakosságnak. Amellett, hogy mindenki a várható rezsiköltségeit számolgatja, új löketet kapott a gáz- és áramfogyasztás csökkentését célzó beruházások iránti igény. Mivel a rendelet kihirdetését követő napokban többszörösére nőtt a kereslet a vegyes tüzelésű kazánok, kályhák és kandallók iránt, azonnal egekbe szökött azok ára, ahogy a tűzifa is hiánycikk lett – ha pedig mégis kapható, annyiért, amennyi kétségessé teszi a gazdaságosságát. A járhatóbb út egyrészt az energiafogyasztás minimalizálása (szigetelés, nyílászárócsere), másrészt a megújuló energiaforrásokra, vagyis a napelemrendszerekre és a hőszivattyúra való átállás lehet. A kereslet növekedése azonban ezeknek az árát is felnyomja, pedig eddig sem volt alacsony: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a hozzá kapcsolódó hitel, a babaváró program, a nemzeti bank zöldhitelei és egyéb támogatott kölcsönök árfelhajtó hatása miatt egyre magasabb költséggel kell kalkulálniuk a fejleszteni vágyóknak. Ezt tetézi a globális energiaválság és alapanyaghiány, amit csak tovább súlyosbított az orosz–ukrán konfliktus. S a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség becslése szerint az idén az építőanyagok többségénél legalább 10-20 százalékos emelkedés várható.

A napelemes pályázat népszerűbb, mint valaha: a rezsirendelet kihirdetése óta többszörösére emelkedett az ajánlatot kérők száma, a kivitelezést végző cégek viszont egyszerűen nem bírják a rohamot. A projektet lebonyolító Technológiai és Ipari Minisztériumnál is óriási a káosz: mint a hvg.hu feltárta, sokan hónapokkal ezelőtt megkapták ugyan a pozitív elbírálásról szóló határozatot, ám azóta is hiába várják a szerződést és a támogatást. Az ősszel pedig újraindul a program, ami további csúszásokat vetít előre. Akinél történetesen minden rendben van, az is szívhatja a fogát: a kivitelezők a szükséges alkatrészek hiánya miatt jelenleg mindössze a kereslet 10-20 százalékát tudják kielégíteni, és nem ritka, hogy már csak 24 hétre vállalják a munkát. A másik probléma az engedélyeztetés: a hatóságok hónapokat, nemritkán fél évet is ülnek az előzetes csatlakozási kérelmeken, ami a kiépítés tervezhetőségét lényegében nullára redukálja. Ez természetesen azokat is sújtja, akik az egész rendszert saját zsebből fizetnék ki, állami támogatás nélkül. Ráadásul – legalább részben éppen a rezsicsökkentés nyomán elapadó források miatt – sok helyen nemhogy napelemrendszerek telepítését nem tudja kezelni a hálózat, de még új fogyasztási helyek létesítését sem engedélyezik az infrastruktúra leromlott állapota miatt. ¬ FÜLÖP ISTVÁN