Lesz-esapkarajta?
„Addig nem indulnak újra a szállítások az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat I. gázvezetéken, amíg a kollektív Nyugat nem vonja vissza az ukrajnai beavatkozás miatt Oroszország ellen elrendelt szankciókat” – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője. „A gázszállításokat egyedül az országunk és egyes vállalataink ellen elrendelt nyugati szankciók akadályozzák” – tette hozzá.
Moszkva korábban folyamatosan különféle technikai okokra hivatkozva csavargatta a csapokat, s augusztus utolsó napjaiban jelentett be egy újabb, háromnaposnak mondott karbantartási üzemszünetet. A szállításokat azonban nem újították fel, arra hivatkozva, hogy az egyetlen még működő turbinában olajszivárgást észleltek, és emiatt nem lehet biztonságosan Európába továbbítani a gázt. A turbinákat gyártó és a karbantartásra készen álló Siemens azonban azt állítja, hogy az olajszivárgás nem alapos indok a vezeték lezárására. A német cég közleménye szerint ez nem veszélyezteti a működést, s korábban a hasonló problémákat a szállítások fenntartása mellett sikerült orvosolni.
Jelenleg már csak az Ukrajnán keresztül haladó Testvériség gázvezetéken, valamint a Balkánon át Magyarországra is szállító Török Áramlaton érkezik orosz gáz Európába. Ezek az útvonalak is veszélybe kerülhetnek, ha megvalósulnak azok az elképzelések, amelyek szerint ársapkával kellene megakadályozni az orosz gáz és kőolaj további drágulását. Az olajra vonatkozóan a hét vezető ipari országot tömörítő G7 csoport pénzügyminiszterei javasolták olyan árszint meghatározását, amelynél az intézkedéshez csatlakozó államok csak olcsóbban hajlandók orosz olajat vásárolni. A gáz esetében az EU-n belül folynak tárgyalások, ám félő, hogy Moszkva azonnal leállítja mindkét energiahordozó exportját az ársapkát bevezető országokba.
Az orosz export átirányítása a kőolaj esetében könnyebben megvalósítható. India és Kína továbbra is nagy mennyiségben vásárolja a kedvezménnyel ajánlott orosz energiahordozót. Igaz, a diszkont a növekvő olajkereslet miatt mérséklődik: hordónként 30–40 dollárról 18–25 dollárra csökkent a különbség. Az ársapka betartatását nehezíti, hogy az orosz olaj szállítását biztosítani nem hajlandó nyugati pénzügyi cégek helyére sorra lépnek be az orosz biztosítótársaságok, s ezt Kína és India is elfogadja.
A földgáz exportja nehezebben terelhető át. A Kínába tartó vezetékek eddig is teljes kihasználtsággal működtek, az eddig az EU-ba irányuló, 2021-ben még 155 milliárd köbmétert egyelőre az oroszországi föld alatti tárolókba pumpálják, egy részét pedig elfáklyázzák. A finn határ közelében például az oroszok naponta mintegy tízmillió dollár értékű földgázt égetnek el, és ezzel komoly környezeti károkat okoznak: naponta 9000 tonna szén-dioxid kerül a levegőbe, és a környéken jelentősen emelkedett a levegő hőmérséklete.
