Gyorsan lelohasztotta a reményeket az USA a múlt pénteken azzal, hogy visszalépésnek minősítette az EU-n keresztül küldött legújabb iráni javaslatot az atomalku újjáélesztéséről. Teherán „konstruktív megközelítésként” aposztrofálta a mondandóját, de a jelek szerint túl optimisták voltak azok a vélemények, hogy másfél évi tárgyalás után végre megújíthatják az iráni nukleáris program korlátozásáról 2015-ben kötött, majd a Trump-kormányzat által 2018-ban egyoldalúan felmondott megállapodást.
Teherán erősebb garanciát szeretne kicsikarni Joe Biden amerikai elnöktől arra, hogy a feloldott szankciókat egy következő washingtoni kormányzat ne léptesse ismét életbe – ahogy a felmondás után Donald Trump tette. Biden közölte, csak a saját elnöksége alatt garantálhatja az alku életben maradását, ami legkevesebb két, legfeljebb hat évet jelent. Irán azt is követeli, hogy mire egy új megállapodás minden pontja teljes mértékben életbe lép, a Nyugat zárja le a vizsgálatot a be nem jelentett iráni létesítményekben talált nukleáris részecskék ügyében. Teherán eddig nem magyarázta meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek a 2003 előttről származó mintákat, melyek a titkos iráni atomprogram eddig fel nem tárt fejezetére utalhatnak.
Ugyancsak a nyitott kérdések közé tartozik, hogy mi legyen azokkal a korszerűbb centrifugákkal és az általuk dúsított uránkészletekkel, amelyekkel Irán megsértette a 2015-ös eredeti alkut. A Nyugat megsemmisítené vagy elszállítaná a centrifugákat, ahogy a dúsított uránt is, amit viszont Irán elutasít. Biden arra sem hajlandó, hogy levegye a terrorizmust támogató szervezetek listájáról az iráni Forradalmi Gárdát, amelyet még Trump sorolt oda.
A készülő megállapodást sokan gyengébbnek tartják az eredetinél, így ha a 2024-es amerikai elnökválasztáson republikánus elnök költözik a Fehér Házba, elképzelhető lehet az újabb felmondás. A demokraták nem szívesen terhelnék a novemberi félidős választási kampányt az iráni vitával, így nehéz elképzelni, hogy előtte megszületik az alku.
Több szakértő is úgy véli, még egy alku sem akadályozza meg, legfeljebb késlelteti Iránt abban, hogy atomfegyvert készítsen, hiszen kezdettől fogva ragaszkodott a dúsításhoz, amit a 2015-ös alku végül megengedett. Kérdés, hogy az USA vagy Izrael katonai csapásokkal meggátolja-e az atomfegyver birtoklását, amivel szélesebb körű háborút kockáztatnak. Szempont lehet még, hogy alku esetén a szankciók fokozatos feloldásával néhány hónapon belül iráni olaj kerülhet a piacra, esetleg csökkentve az árakat. Ami viszont az EU-t illeti, nagyobb szüksége lenne földgázra, de az Iránból nem tud eljutni Európába annyi időn belül, hogy az idei télen számítson.
