Masha Gessen: Jövőnk a múlt

Magyarország ismét az orosz világ része. Ezt Putyin főideológusától, a náci, bolsevista és minden szabadságellenes hagyományt összeölelő – és nemrég majdnem fölrobbantott – Alekszandr Dugintól tudjuk, aki kifejtette, hogy az orosz világ nem Oroszország határáig tart, hanem a világ minden része odatartozik, ahol az orosz világ általa kifejtett értékrendje érvényesül. Orbán Viktor Magyarországát említette példaként, amelyet – a többivel együtt – szorosabb kapcsolatokkal kell az orosz világhoz kötni. Ahhoz, amelyet az önálló véleményformálással, az egyén tiszteletével szemben „az orosz nép fő vonásai, az engedelmesség és a vezető iránti szeretet” jellemez. A peresztrojka kezdete utáni három évtized számos meghatározó alakjának és kisemberének útját követi végig az orosz-amerikai újságíró és LMBTQ-aktivista, Masha Gessen Jövőnk a múlt című dokumentumregénye, amely Dugin, továbbá Alekszandr Jakovlev, Borisz Nyemcov, Alekszej Navalnij, a szociológus Jurij Levada, a pszichoanalitikus Martina Arutjunjan és más ismert személyiségek történetébe szövi bele a peresztrojkával egyidős, fiktív szereplők valóságos életutakból felépített történeteit. Ezek az utak jobbára emig­rációba, depresszióba, önpusztításba vezetnek. A regény lebilincseli és elrémíti az olvasót. Azoknak ajánljuk, akik szeretnék mélyebben átlátni és érteni a Magyarország sorsa, jövője szempontjából is releváns kelet-európai folyamatokat. Ebben a tény- és esszéregényben felsorakoznak mindazok az egymást kiegészítő és egymással vitatkozó filozófiai, szociológiai és pszichológiai elméletek – Magyar Bálint maffiaállamáig bezárólag –, amelyek választ keresnek arra, miként juttatta vissza a tömeges stabilitásigény az „orosz világot” a kiszolgáltatottságba, a jogfosztottságba. A regény 2017-ben jelent meg angolul, és már erősen sejtette azt a háborús jövőt, amely jelenné vált, mire a mű Medzibrodszky Alexandra fordításában a magyar olvasó elé került.