Ezt a telet csak takarékossággal lehet átvészelni – mondja Kaderják Péter energetikai szakember, volt államtitkár.
Mit szól ahhoz, hogy úgy tűnik, Magyarországon mégis épülhetnek szélerőművek?
fülöp máté
Én nagyon örültem, amikor értesültem róla. Legalább legyen valami jó is a rosszban. Lényegében minden olyan alternatívára szükségünk van, ami segíthet abban, hogy mérséklődjék az orosz importfüggőségünk. Most 330 megawatt a kapacitás, és azt gondolom, hogy reálisan akár 1500 megawatt olyan potenciál is van, amely tájképileg még nem teszi tönkre Magyarországot. Így a szélerőművek a magyarországi áramfogyasztás mintegy 5 százalékát termelnék meg.
Viszont mintha a napelem-telepítési boomra nem készült volna fel az állam, a hálózat és a hivatalok.
Azért 2017–2018 óta elég brutális növekedés történt a megújulóenergia-szektorban. Amikor az első nyilvános beszélgetések zajlottak a napelemekről az államtitkárságon, azt mondtuk, hogy 2022–2023-ra 3000 megawattos kapacitást kellene kiépíteni, ami akkor ambiciózus cél volt, hiszen százszoros növekedést jelentett. Most 3200 megawatt fölött van a naperőmű-kapacitás, miközben az elosztó és a hálózatos társaságoknál legalább 4000 megawattnyi olyan projekt van még, amelyekre már a szerződést is kiadták. Ez több paksnyi beépített kapacitással egyenértékű változás. Noha valóban lehetett látni előre az igényt, de azért az is igaz, hogy az ilyen ütemű fejlesztés bizonyos pontokon korlátokba ütközik. Azt is figyelembe kell venni, hogy a rendszer ne omoljon össze, ne legyenek áramkimaradások. Ha sikerül hálózati tárolókapacitást is betenni a rendszerbe, akkor ki lehet váltani néhány olyan szabályozást végző erőművet is, amely jelenleg orosz gázzal működik. De rövid távon nem a napelemek fogják megoldani az esetleges energiahiányt, ezt a telet csak a megtakarítások menthetik meg. Ez azt jelenti, hogy minden olyan fogyasztást, amely pazarló, elkerülhető, elhalasztható, kiváltható, azt most ki kell iktatni.
Vörös Szilárd
Közben sorra települnek Magyarországra az akkumulátorgyártók. Az akkuk alapanyaga szintén nem az unió területéről származik. Európának és Magyarországnak milyen lépéseket kellene tennie, hogy ne kerüljön újfent függőségi helyzetbe?
A lítium kitermelésére Európában eddig nem dolgoztak ki üzleti modelleket, mert nem volt rá jó árazású kereslet. De kiderült, hogy Portugáliában, Spanyolországban, Szerbiában jelentős készletek vannak, Finnország is kifejezetten nagy hangsúlyt helyez a kitermelésre. Magyarországon ígéretes lítiumkoncentráció van a termálvizekben, tehát olyan vizekben, amelyek az olajbányászat melléktermékeként jönnek a felszínre. Meg kell vizsgálni, hogy kinyerhető-e gazdaságosan ez a készlet. A kutatás-fejlesztésnek ugyanakkor fontos kérdése, hogy miként lehet kiváltani az akkumulátorgyártásnak ezeket a komponenseit. A függőség kérdésére a harmadik válasz pedig az újrahasznosítás. A vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben magyar műhelyek is részt vesznek.
