Alig lábaltak ki a koronavírus-járvány okozta válságból a hazai turisztikai vállalkozások, most a rezsi megugrása sodorja veszélybe az ágazatot. Segítséget az állami normatív támogatástól, illetve a Szép-kártyás költések növelésétől remélnek.
TÚry Gergely
Aholfélrelépettaminiszter
Az Astoria étterme. Hagyományőrzők
Reviczky Zsolt
Budapest egyik leghíresebb szállodájában, az Astoriában is haladnak a korral, a Magyar utcai szárnyban a közelmúltban adtak át 44, energetikai felújításon is átesett szobát. A korszerűsítést úgy kellett végrehajtani, hogy a 138 szobával működő, az első világháború előestéjén megnyílt hotel továbbra is elmondhassa magáról, hogy a főváros legrégebbi, eredeti formájában megmaradt szállodája.
Az 1996 óta az idén ötvenéves Danubius Hotels Csoport tulajdonában lévő hotel helyén már a XIX. században is fogadó volt – a Zrínyi fogadóban Petőfi Sándor is megfordult. A ma álló házat 1912-ben kezdték építeni, és az 1914-es megnyitás után az a Gellér Mihály lett az igazgató, aki korábban a világhírű New York-i Astoria hotellánc egyik szállóját, az Astor St. Regist is vezette.
A belváros egyik legforgalmasabb pontján álló épület nem sokkal megnyitása után bekerült a történelem forgatagába: 1918. október 30-án a leendő köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály a szálloda egyik első emeleti szobájából intézett beszédet a pestiekhez. A szálló lett a Károlyi vezetése alatt működő Magyar Nemzeti Tanács főhadiszállása is; Károlyi a hotel negyedik emeletén lakott feleségével, Andrássy Katinkával. A Tanácsköztársaság győzelme után, 1919-ben a kommunista diktatúrát irányító direktórium vezetői költöztek be a szállodába. A kommün után békés évek következtek; az egyik visszatérő vendég Krúdy Gyula volt, aki azért szerette az Astoriát, mert olyan csendben takarították a szobákat, hogy délig is alhatott az átmulatott éjszakák után.
A nyugalom az 1944. márciusi német megszállással ért véget: a Gestapo magyarországi központja költözött az épületbe. A Budapest ostroma során a menekülő németek által kifosztott sarokház 24 lövést és két bombatalálatot kapott, ám már 1946-ban megnyílt a helyreállított szálló. A kommunista időkben a szállodát elvették az Unger családtól, és államosították. Unger Ödönt 1948-ban kidobták a hoteljéből, csak két pezsgőspoharat vihetett el magával. Az extulajdonos Nagy-Britanniába költözött, de amikor néha-néha hazalátogatott, mindig az Astoriában szállt meg. A Rákosi-korszakban nem változtatták meg a hotel nevét, sőt amikor később megépült a budapesti metró, a szállóról nevezték el a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút kereszteződésében lévő megállót.
Az Astoria nem kizárólag szálló- és étteremvendégként látogatható, a számos izgalmas és érdekes budapesti sétát szervező Hosszúlépés csapatának köszönhetően bárki megismerkedhet az épület titkaival. A séta során egyebek mellett az is kiderül, hogy miközben a négycsillagos hotel ma már kicsit ósdinak tűnő bárjában szórakozott a kommunista korszak maszek elitje, a legfelső emeleten működött a szobákban zajló beszélgetéseket lehallgató titkosszolgálati központ.
Évtizedekig az Astoria adott helyet a Ki nyer ma? című rádióműsornak, ám sokkal nagyobb ismertséget szerzett a hotel számára az, hogy itt forgatták a közelmúlt egyik legjobb magyar filmvígjátékát, A miniszter félrelép című 1997-es mozit. „Nem hisztéria! Astoria!” – kiáltotta bele a kagylóba végső elkeseredésében a telefonba a hoteligazgatót alakító Kállai Ferenc. A valóságban – igaz, jóval korábban, 1976–1981 között – a későbbi köztársasági elnök, Schmitt Pál volt a szálloda igazgatóhelyettese.
