Ha nőnek a fizetések, abba belerokkanhatnak a cégek, csőd- és elbocsátási hullám jöhet. Ha nem nőnek, az visszaveti a fogyasztást, aminek eredménye végső soron ugyanez. A dolgozók és a munkáltatók is az állam segítségét várják, az azonban egyelőre nem érkezik.
18,6 százalékkal nőttek a magyarországi fogyasztói árak az augusztussal végződött egy évben – közölte a minap az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ez azért különösen feltűnő, mert a KSH-nál dolgozó magyar kollégák „csak” 15,6 százalékos inflációt kalkuláltak ugyanerre a periódusra. Az eltérés a módszertanból fakad: az EU a fogyasztás, a hazai szakemberek a fizetés időpontját veszik figyelembe. Vagyis az Eurostat számaiban már benne volt a rezsi emelésének hatása, hiszen az ominózus energiamennyiséget a magyar lakosság augusztusban használta fel, míg a KSH azt csak a számlák kiegyenlítésekor, először a szeptemberi infláció kiszámításakor veszi figyelembe, amit majd októberben fog közölni. Az uniós fő inflációs mutatón, az úgynevezett harmonizált fogyasztóiár-indexen (HICP) belül az energia (áram, gáz és egyéb üzemanyagok) áremelkedése 49,6 százalékra rúgott, míg a megelőző hónapokban mindössze 1,7 százalékra. A gáz inflációja egyenesen 114 százalékosig ugrott fel a korábbi stagnálás után. Az Eurostat szerint a magyarországi infláció a negyedik legnagyobb volt az unióban, csak a balti országokban regisztráltak magasabbat. Júliusban a mutató még 14,7 százalékon állt, tehát egyetlen hónap alatt 3,9 százalékpontnyit növekedett. Figyelembe véve, hogy az infláció a rezsiemelést nem számítva is gyorsul, utóbbi hatása 3 százalékpont körüli lehetett. A KSH-féle számokra vetítve ez azt jelenti, hogy a valódi fogyasztóiár-növekedés már szeptemberben 20 százalék környékén alakulhat. A keresetek emelkedése borítékolhatóan jócskán elmarad ettől, így hosszú idő óta ez lehet az első, reálbércsökkenést produkáló hónap. De nem az utolsó: az őszre a Magyar Nemzeti Bank az infláció további gyorsulását jósolja.
