Csak a tagállamok közti nézeteltérések rögzítésére volt alkalmas az EU állam- és kormányfőinek energiaválságról tartott múlt heti rendkívüli prágai csúcstalálkozója. A földgáz és az áram árának megfékezésére szolgáló közös lépések elfogadását most az október 20-21-ei „rendes” brüsszeli csúcstalálkozó napirendjére passzolták tovább, ám kérdéses a siker, hiszen a lakossági és üzleti fogyasztókra nehezedő terhet mindenki csökkenteni akarja, csak éppen másképp.
A 27 EU-tag közül 15 uniós ársapkát vezetne be a földgázimportra, és egységes fellépést, közös beszerzést szorgalmaz, hogy azt meg is tudják védeni az eladókkal szemben. Ebbe a körbe tartozik például Belgium, Olaszország, Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia. Mások ezt ellenzik, attól tartva, hogy az exportőrök a többet ígérő – például ázsiai – vevők felé fordulnak, és Európa hoppon marad. Helyette azt javasolják, fizessék meg a piaci árat, majd támogassák a fogyasztókat. A csoport hangadója Németország és Hollandia. Prágában kiderült, hogy akadnak, akik a kettő elemeit vegyítenék, míg az Európai Bizottság elképzelésében egyszerre szerepel az ársapka, valamint a magas energiaárakból a legtöbb hasznot húzó cégekre extra adó kivetése, és ebből a rászorulók támogatása. Ez utóbbi is vita tárgya ugyanakkor, mert az extra adó java a gazdagabb tagországokban folyna be, ezért Szlovákia például a szolidaritás jegyében uniós szintű behajtást és támogatáselosztást szorgalmaz.
A táborok között a német Angela Merkel lelépésével az EU meghatározó politikai vezetőjévé válni igyekvő Emmanuel Macron francia elnök igyekszik közvetíteni, s egyben feledtetni, hogy Párizs már régen a maga útját járja. A francia kormány februárban a tavalyi szinten rögzítette a földgáz árát, és 4 százalékban maximálta az áram drágulását a lakosság, illetve a legfeljebb tíz embert foglalkoztató és kétmillió euró éves bevételt elérő kisvállalkozások számára. Emellett támogatja az üzemanyag árát, ami 7,5 milliárd eurójába kerül a költségvetésnek a 24 milliárdos idei energiaszubvención belül.
A többi EU-tagállam haragja így Prágában Németországra zúdult, amely a GDP-je 5 százalékát kitevő, 200 milliárd eurós csomaggal segítené az árrobbanás elviselésében a lakosságot és a cégeket. Olaf Scholz kancellár és Robert Habeck gazdasági miniszter szerint ezt megengedhetik maguknak, így miért ne tehetnék meg, mások viszont – az élen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel – az európai szolidaritás felrúgását, s egy gazdag tagország által adott tiltott állami támogatást látnak a lépésben. A Politico portál prágai értesülése szerint Scholz látna esélyt az ársapkára, de ezt az EU, Japánnal és Dél-Koreával összefogva a cseppfolyósított földgáz (LNG) nagy exportőreivel szemben érvényesítené – ezek az USA, Kanada és Norvégia. ¬