„Ez egy olyan terrortámadás volt, amely az oroszországi polgári infrastruktúra kritikus elemének a megsemmisítését célozta” – mondta vasárnap este Vlagyimir Putyin orosz elnök, mielőtt elrendelte volna több mint száz, ukrán városokra irányzott rakéta kilövését. Az államfő három állítása közül csak egy tekinthető igaznak, az, hogy az elkövetők az orosz infrastruktúra valóban kritikus elemét próbálták megsemmisíteni.
Putyin jogilag tévedett, amikor kizárólag polgári célpontnak nevezte az Oroszországot és a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krímet összekötő hidat. A genfi egyezmények polgári célpontok védelméről szóló protokolljának 52. cikkelye szerint azok a tárgyak minősülnek katonai célpontoknak, amelyek jellegüknél, elhelyezkedésüknél, céljuknál vagy rendeltetésüknél fogva hatékonyan elősegítik a katonai műveletet, és amelyek teljes vagy részleges megsemmisítése, elfoglalása vagy semlegesítése az akkori körülmények között meghatározott katonai előnyt jelent.
A 2018-ban átadott kercsi híd katonai jelentőségét nem lehet cáfolni: Oroszország 2014 után hatalmas támaszponttá alakította át a Krímet, amikor pedig február 24-én megindította az Ukrajna elleni offenzívát, a Dél-Ukrajnát megszálló erők a Krímből érkeztek. „A híd nagyon fontos logisztikai szerepet játszott és részben játszik most is a krími orosz légi- és haditengerészeti bázisok ellátásában. Az onnan felszálló orosz gépek, illetve kifutó hadihajók rendszeresen támadnak ukrán célpontokat. Szintén nagyon fontos szerepe van ennek a logisztikai útvonalnak a front déli részén, az úgynevezett herszoni hídfőben harcoló orosz erők ellátásában. Ez az útvonal most részben kiesett, illetve elveszítette kapacitása zömét” – mondta a HVG-nek Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Közszolgálati Egyetem docense.
Az orosz hadsereg számtalan hidat robbantott fel, hogy fékezze az ukrán erőket, s amikor az ukránok rakétákkal lőtték a herszoni térségben lévő orosz erőket elválasztó antonivkai hidat, Moszkva nem vádolta polgári célpontok támadásával őket. Az orosz hadsereg egyébként azt sem tartotta polgári célpont elleni támadásnak, amikor egy rakétával használhatatlanná tette a kijevi tévétornyot.
A terrortámadás kifejezés használata sem pontos. Nem attól lesz ugyanis valami terrortámadás, hogy azt teherautóba rejtett robbanószerrel hajtják végre, hanem attól, hogy az akció célja a polgári lakosság megfélemlítése és a lehető legsúlyosabb emberáldozat elérése. A kercsi híd elleni támadásban valóban meghalt négy polgári személy, ám a genfi egyezmények tudomásul veszik, hogy a katonai akcióknak lehetnek polgári áldozataik. „Tartózkodni kell az olyan támadás indításától, amely a polgári lakosság körében feltehetően annyi áldozatot követel és annyi sebesülést okoz, valamint a polgári létesítményekben akkora károkat idéz elő, hogy azok önmagukban, vagy együttesen meghaladnák a támadástól várható konkrét és közvetlen katonai előny mértékét” – áll a dokumentumban.
