Országavérzivatarban

Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbb a bel- és külföldi – határozottan Moszkva álláspontját védelmező – politológusok és újságírók számára létrehozott Valdaj Klub konferenciáján tette egyértelművé, hogy számára elfogadhatatlan az önálló akarattal bíró Ukrajna léte. Azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverenitásának egyetlen szavatolója az az Oroszország lehet, amely létrehozta ezt a szomszédját, majd megismételte korábbi mondatait, amelyek szerint az orosz és az ukrán egy nép, s csak egy súlyos hiba miatt jött létre a közben NATO-vazallussá vált, orosz, lengyel, magyar és román területekből összetákolt Ukrajna.

Putyin sajátos logikával a NATO-t vádolta az ukrajnai háború kirobbantásával: szerinte az észak-atlanti szövetség bővítése vezetett a Nyugat és Oroszország viszonyának elmérgesedéséhez. Ezzel gyakorlatilag elvitatta az egykori szocialista tábor államainak jogát arra, hogy maguk válasszák meg, melyik szövetségi rendszerhez kívánnak tartozni. Majd nem sokkal később arról beszélt, hogy soha senki nem diktálhat Oroszországnak abban, hogy milyen társadalmat építsen.

„A második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized áll előttünk” – mondta. Néhány órával később az orosz külügyminisztérium egyik magas rangú illetékese, Konsztantyin Voroncov közölte, Oroszország fenntartja magának a jogot arra, hogy célba vegye az Ukrajna támogatásához felhasznált nyugati műholdakat. Washington azonnal megüzente, nem marad el a válasz, ha az oroszok a világűrre is kiterjesztik a katonai konfliktust.

AFP / HAROON SABAWOON

Megint súlyos következménye lehet az amerikai külpolitika szűklátókörűségének Afganisztán kapcsán. Sokak szerint elkerülhető lett volna az 1989-es szovjet kivonulás utáni polgárháború, majd a harcokból üstökösként kiemelkedő Talibán hatalomra jutása az ázsiai országban, ha Washington nem hagyja magukra az általa pénzelt és a szovjet megszállók ellen harcoló mudzsahedeket. Most az USA és nyugati szövetségesei által megint „elárult” afganisztáni elit egységek Oroszország látókörébe kerültek. Miután az USA – két évtized után – tavaly augusztusban, igen kaotikus körülmények közepette, kivonult, az afgán hadsereg tagjai szétszéledtek, menekülésre kényszerültek a bosszúra éhes tálibok elől. Most az egykori 20-30 ezres kommandós egységekből az oroszok zsoldosokat toboroznak, ami a források szerint akár „fordulatot” is hozhat Oroszország elakadt ukrajnai háborújában.

A Foreign Policy amerikai külpolitikai folyóiratnak név nélkül nyilatkozó volt afgán kommandós tiszt azt állítja, az egykori afgán hadseregből és egyéb biztonsági alakulatokból akár 10 ezer, különlegesen kiképzett volt katona is nyitott lehet az orosz ajánlatokra. A tálibok üldözése elől Afganisztánban bujkáló vagy a szomszédos országokba menekült egykori elit katonák akár napi 3-4 dollárért is elmennek munkát vállalni Pakisztánba vagy Iránba, Törökországban pedig 10 dollár is ütheti a markukat. Éppen ezért a verbuválást szervező Wagner orosz zsoldoscsoport havi ezerdolláros ajánlatát nehéz visszautasítani. És ha esetleg egy szakaszparancsnokot sikerül beszervezni, akkor könnyen megy vele akár a csapatának fele is, hiszen „testvéreknek” tekintik egymást.

Sokan annak ellenére mondanak igent, hogy a források szerint az afgán veteránok nem szívesen harcolnak az oroszok mellett, inkább Ukrajnát támogatnák. Egyrészt azért, mert az oroszok nem túl népszerűek a körükben, éppen az 1979-es szovjet bevonulás és a tíz évig tartó megszállás miatt. Másrészt pedig azért, mert az USA-tól kapták a katonai felkészítést – Washington egyébként közel 90 milliárd dollárt költött az afgán nemzeti hadsereg kiképzésére. Ennek az erőnek a jó része alkalmatlannak bizonyult ugyan a tálibokkal szemben, de az elit egységek számos harcban bizonyítottak, és vállvetve küzdöttek az amerikaiak és szövetségeseik oldalán. Az afgán kommandósok magától az amerikai haditengerészet különleges alakulatától (Navy SEAL), illetve a brit SAS elit egységtől kaptak kiképzést. Éppen ezért szomorú és érthetetlen számukra, hogy csak egy kis részüknek jutott menekültstátusz a Nyugattól.

Egyelőre nem tudni, hány afgán veterán állt kötélnek, mert sokan Iránon keresztül jutnak el Oroszországba, és amikor elfogadják az ajánlatot, a telefonjukat kikapcsoltatják, és a mozgósítás teljes titokban folyik. A toborzó üzenetek mindenesetre az olyan telefonos alkalmazásokon is megjelennek, mint a WhatsApp vagy a Signal, az afgán televízióban pedig még az is elhangzott, hogy a csábítás egyik eszköze az orosz állampolgárság felajánlása.

Amerikai szempontból azért is sajnálatos egykori szövetségeseik orosz beszervezése, mert Michael McCaul republikánus képviselő az elhamarkodott afganisztáni kivonulásról írt, idén augusztusban megjelent jelentésében már jelezte, hogy az afgán kommandók evakuálásának az elmaradása súlyos kockázatot jelent az amerikai nemzetbiztonságra nézve. Mégpedig azért, mert – olvasható a dokumentumban – ellenséges terrorcsoportok vagy olyan állami szereplők szolgálatába szegődhetnek vagy kényszeríthetik őket, mint Kína, Oroszország és Irán. ¬