A magyar kormány egyelőre nem használja ki az energiaválságot a klímavédelmi célok gyorsabb elérésére, helyette inkább önti a pénzt az atomenergiába, a szénbe és az orosz gázba. A zöldenergiára való átállás motivációja kizárólag az uniós pénzek lenyúlása.
Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A kormány benyújtotta az újabb olyan törvényjavaslatot, amely a koncessziós hulladékgazdálkodás körülményeit szabályozza, és ezt újabb csapásként élik meg azok a vállalkozások, amelyek jövő júliustól már csak alvállalkozói lehetnek a koncessziót elnyert olajvállalatnak.
A problémát az okozza, hogy az évi 3,2 millió tonna települési hulladék kezelése ugyan veszteséges, viszont 600 ezer tonna ipari hulladék kis túlzással aranyat ér: jövedelmet ad annak is, akinél keletkezik, és annak is, aki hasznosítja. Ezen a jövedelmen eddig több száz cég osztozott, amelyek több tízezer embert foglalkoztatnak. A kormány azonban kimondta, hogy minden hulladék az államé, az pedig jövő júliustól átadja a koncessziós jogot elnyert Molnak, ezzel veszélybe sodorja ezeknek a cégeknek a megélhetését. Bár a hulladékgazdálkodás rendszerének átalakítását akár azzal is lehetett volna magyarázni, hogy az állam ráunt a feladatra, hiszen a 2016-ban felállított állami kukaholding, amelytől a családok is megkapják negyedévről negyedévre a rezsicsökkentett számlájukat, már csaknem 100 milliárd forint veszteséget halmozott fel, valójában más történt. Mint Palkovics László technológiai és ipari miniszter – talán pillanatnyi rövidzárlat miatt – a minap közölte: a koncessziót tulajdonképpen a Mol kezdeményezésére írták ki. Csoda-e, ha ennek hallatán az átalakítás vesztesei hivatali visszaélést és közbeszerzési csalást kiáltanak? Ezek szerint megint az nyerte el a koncessziót, aki a feltételeket diktálta, ahogy annak idején a trafikokkal is történt.
Az új piacokat kereső olajvállalat az elmúlt hetekben már le is zavarta az első alvállalkozói pályázatot, amely miatt végképp szívükhöz kaptak a hulladékgazdaságból eddig megélő vállalkozók. Olyan, kétszáz oldalas szerződésekre kellett rábólintaniuk, amelyekben az árak nem szerepelnek. A tarifákat ugyanis az energiahivatal fogja meghatározni, ez pedig még nem történt meg. Azt viszont már lehet tudni, miért kell kötbért fizetniük: ha például a hulladékválogatás után a szemét nedvesanyag-tartalma meghaladja az 5 százalékot, levonnak a bérmunka díjából. A válogatók valójában azon erőlködnek, hogy legalább 10 százaléknál ne legyen nagyobb a hulladék nedvessége.
A cégeknek az ócskavas és a papírgöngyölegek értékesítésének elvesztése fáj a legjobban, mert ezek busás hasznot hoztak. Ráadásul az értelmezésük szerint a molosok nem is tehetnék rá a kezüket a lakossági fémhulladékra, hiszen a minisztérium állásfoglalása szerint a Mol jogosultsága nem terjed ki az építési-bontási fémhulladékra, valamint az autóroncsokra. A koncesszió jogosultja nem így értelmezte, a pályázatokat ezek begyűjtésére és kezelésére is kiírta. Az üzletből kiszorulóknak azonban valójában nem osztottak lapot. Bár a kormány a jogállamisági eljárás keretében beígérte az uniónak, hogy a jövőben meghallgatja azoknak a véleményét, akiket az új jogszabályok érintenek, ezt már most sem tartotta be. A hulladékos törvényjavaslatot október 24-én bocsátották társadalmi vitára, amit már október 26-án le is zártak.
Pedig a kormány éppen azt szeretné elérni, hogy felszabadítsák azt a néhány ezermilliárd forintot, amelyet az Európai Parlament és az Európai Bizottság döntései alapján zároltak. Strasbourgban és Brüsszelben ugyanis úgy látják, hogy Magyarország egyre kevésbé tűnik jogállamnak, és az ide érkező pénzeket valójában a kormányhoz közel álló gazdasági szereplők nyelik el. Orbán Viktor a jelek szerint még akkor sem veszi figyelembe ezt a körülményt, amikor éppen a markát tartja. A környezetkímélő hulladékgazdálkodás uniós támogatásából várhatóan nemcsak a Mol fog profitálni, hanem azok a vállalkozások is, amelyek az elmúlt egy-két évben éppen a kormányfő környezetéből érkezve bukkantak fel a szemétdombok környékén. A miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek már nemcsak PET-palack-feldolgozója, hanem mindenféle ipari hulladékot kezelő és újrahasznosító vállalata is van. Az idén kezdett felvásárlásba a volt belügyi államtitkár, Tasnádi László is ebben az ágazatban, ő egy fémhulladékot kezelő cégbe szállt be. És éppen egy békéscsabai hulladékkezelő céget talált meg befektetésével a Central European Opportunity Magántőkealap is. Bár a tulajdonos kiléte – a magántőkealap jellegéből fakadóan – talán sohasem derül ki, az Opportunity éppen ott működik, ahol a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a céges főhadiszállása is.
