Akikneknyerniükkell

Megszeppentek a NER-milliárdosok. A világjárványt és a háborút megelőző utolsó békeév tavaszán-nyarán a HVG akkori eredménytoplistájában szereplő negyven emblematikus NER-cég tulajdonosai még az előző évben elért nyereségük 60 százalékát zsebre tették osztalékként, az idén a mostani 49 ilyen társaság gazdái már csak a 23 százalékát. A többit, óvatosan, a vállalkozás eredménytartalékába irányították.

Az eredménytartalék ugyanis biztonságot ad: ha a következő években a cég esetleg veszteséges lenne, lesz miből kipótolni a hiányt. Jobb esetben ebből lehet finanszírozni a jövőbeli fejlesztéseket, beruházásokat is (könyveléstechnikailag ennél persze bonyolultabb a dolog, de a lényeg ez). Ha pedig se az előbbire nem lenne szükség, se az utóbbi nem szerepelne az illetékes milliárdosok terveiben, akkor később is föl lehet venni az eredménytartalék összegét osztalékként.

A kormányfő és néhány kedvenc minisztere kegyeltjeinek 49 toplistás cége együttesen 399 milliárd forint nyereséget ért el 2021-ben. Ebből a summából a tulajdonosok (nagyrészt, de nem kizárólag a nemzeti főmilliárdosok – az Opus Global például tőzsdei vállalat, az egy Mészáros Lőrinc mellett sok kisrészvényessel) 93 milliárd forintot kivettek osztalékként, a többi 306 milliárd az eredménytartalékba került.

Az ilyen módon félretett pénz azonban nem csupán nőtt, hanem csökkent is: azzal, amit beruházásra használtak belőle. Mészáros Lőrinc V-Hídja két éve dicsekedett el egy olyan vágányépítő géplánc beszerzésével, amiből összesen három darab van a kontinensen. Természetesen az ilyen beruházások is a kivételezett cégek erősödését és vele a kivételezett főoligarchák gazdagodását szolgálják; ezeknek köszönhető például, hogy – Vitézy Dávid államtitkár szavaival – a V-Híd ma már „Magyarország piacvezető vasúti kivitelező vállalata”. Azaz: miközben más, ugyancsak a felcsúti csúcsmilliárdos nevén levő érdekeltségek a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózatot megkapták 35 évi haszonbérletbe, a Mészáros nevét viselő csoport a vasúton is tarolhat. Ilyen fejlesztések magyarázzák, hogy látszólag nem stimmel a matek: miközben gazdáik a nyereségből több mint 300 milliárd forintot az eredménytartalékba tettek, e tartalék összege egy év alatt „csak” 78 milliárddal, 240 milliárd forintra hízott. A különbözettel maguk a cégek híztak.