Jövőre stagfláció?
Az idei második negyedévhez képest a harmadikban 0,4 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság. Az előző év magas bázisához viszonyítva viszont 4 százalékkal nőtt a hazai GDP – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Mivel a negyedik negyedévben feltehetőleg további csökkenés várható, technikai értelemben máris recesszió van. Nem úgy, mint az euróövezetben, amelynek gazdasága a július–szeptemberi időszakban 0,2 százalékkal meghaladta az előző negyedévit, viszont egy év alatt csak 2,1 százakkal bővült. Őszi előrejelzésében az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó prognózisa – az első fél évben tapasztalt lendület bekalkulálásával – 2022 egészére a hazai össztermék 5,5 százalékos növekedését valószínűsíti, 2023-ra viszont stagnálást jövendöl. Mindeközben súlyosbodnak az egyensúlyi zavarok. Az infláció az idei év egészében várható 14,8 százalékról jövőre 15,7 százalékra gyorsulhat, ám ezt azzal a feltételezéssel kalkulálták a bizottsági szakértők, hogy az üzemanyagok ársapkáját jövő januártól megszüntetik. A fizetési mérleg hiánya 2022-ben a hazai össztermék 7,6, jövőre 6,2 százaléka lehet, ennek fő oka az importált energia drágulása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szankciókat ismételten elutasító nyilatkozatában ennek hatását is összegezte: a magyar gazdaság energiaimport-mérlege 7 milliárdról az idén 17–19 milliárd euróra emelkedik, jövőre pedig meghaladhatja a 20 milliárd eurót.
