Minden jel arra mutat, hogy a magyar árszabályozás a valós piaci helyzet által indokoltnál keményebben bünteti az átlag felett – nem feltétlen pazarló életmódjuk miatt – fogyasztókat. Évi 1729 köbméter fölött a lakossági felhasználók nagyjából a rezsicsökkentett hatósági ár hét és félszeresét fizetik a gázért. Az árszabás módja átláthatatlan. A KSH adatai alapján augusztus óta egy köbméter vezetékes gáz átlagos ára 101-ről 238 forintra nőtt, amiben benne foglaltatik a hosszú évek óta változatlan, 101 forintos rezsicsökkentett ár, illetve az idén októbertől decemberig szintén hatóságilag rögzített, 767,2 forintos „lakossági piaci” ár is. Az MVM Next földgázdíjakat tartalmazó táblázatából kitetszik, hogy míg a kedvezményes lakossági tarifák nem teljesen egységesek, köbméterenként 86 és 110 forint között ingadoznak a felhasználás mennyiségétől és a gázórától függően, addig a piacinak minősített ár valamennyi szolgáltatónál egyforma. Feltéve, hogy a felhasználó az egyetemes szolgáltatás keretében vásárol. Ráadásul Gulyás Gergely kancelláriaminiszter múlt szerdai tájékoztatóján az is kiderült, az év végéig e díjtételek maradnak érvényben, függetlenül attól, hogyan alakulnak a valódi piaci árak.
Márpedig a tőzsdei árak már jó ideje csökkennek, ám ez a belföldi tarifákban nem jelenik meg. Az Európában igazodási pontnak számító hollandiai gáztőzsdén (TTF) már jócskán eltávolodtak az augusztusi csúcsértéküktől, ami az ott használt egy megawattnyi egységre 342 euró volt. Sőt attól a 180-190 eurótól is, amire a magyar „lakossági piaci” árszabályozás épült. Jelenleg a maximumérték harmadának megfelelő 110–120 eurós sávban mozog a jegyzés, miközben nálunk bebetonozták a „túlfogyasztó” lakosságra mért hét és félszeres tarifát. Ami a jelen piacinak a duplája. De még a határidős tőzsdén is csak 120 eurót kell fizetni a 2023 első negyedévi teljesítésre, vagyis a befektetők nem számítanak arra, hogy a belátható jövőben a korábbi csúcsokat ostromolná a gáz ára.
Kevésbé szélsőséges az áram lakossági árának alakulása. Erre részben magyarázatot adhat, hogy az elmúlt években a kormány kifejezetten ösztönözte a földgáz kiváltását vele. A KSH szerint 10 kilowattóra átlagára – vagyis a rezsicsökkentett és a „hatósági piaci” átlaga – a korábbi 366-ról 469 forintra nőtt, a csak egyes időszakokban elérhető úgynevezett vezérelt áram díja pedig 233 forintról 354 forintra, ami 28, illetve 52 százalékos ugrás. Az évi 2523 kilowattóra fogyasztásig érvényes kedvezményes tarifa ebben az esetben is eltérhet a 366, illetve 233 forinttól, a piacinak titulált ár azonban szigorúan 701, illetve 609 forint. Vagyis az áram „lakossági piaci” ára több mint 90 százalékkal, a vezérelté 160 százalékkal nőtt – a senki által nem ellenőrizhető átlagfogyasztás fölött.
A kettős árrendszer hatását a háztartások kiadásaira lehetetlen megbecsülni, mivel az erről szóló adatok titkosak. A KSH, tájékoztatója szerint a gáz és az áram lakossági árának változását „a háztartások érintettségének arányában” veszi figyelembe. Becslést készít arról, hogy az elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mennyit fizet a teljes háztartási szektor a régi árakon, és mennyit az újakon. A HVG több kérdést is küldött a KSH-nak, egyebek mellett a kedvezményes és az a feletti fogyasztás arányát firtatva, sőt azt merészeltük kérni, becsülje meg, hogy a megemelt energiaárak összességében mekkora többletkiadást jelentenek a háztartásoknak. A KSH válasza szerint azonban „az igényelt adatok komplex módszertani háttérszámítások eredményei, melyek nem tartoznak a publikus adatok körébe, így ezek nem bocsáthatók rendelkezésre”.
