Ezenatéren

Egy éve kapott új értelmezést a Széna tér: a rekonstrukció 2021. október 23-án a megemlékezésen részt vevők üzeneteivel megtöltött időkapszula elhelyezésével indult. A felújítást tudományos munka kísérte – ebből kötet is született –, a II. kerületi önkormányzat igyekezett minél több szervezetet bevonni az új köztérelképzelésbe. Így került kapcsolatba a városi sétákat szervező hosszúlépés.járunk? csoport urbanistáival, művészettörténésszel, műgyűjtővel. A szoborbizottság több ismert és kevésbé befutott képzőművészt hívott meg pályázásra. Fáskerti Zsófia állíthatott végül emléket Szenes Hannának, a Hatdé művészeti csoport pedig 1956-nak. A cél a történelmi hitelesség, a sorsfordító események bemutatása mellett az emberi sorsok emlékeinek a megjelenítése. Hasonló gondolatból készül el jövőre a Fővárosi Önkormányzat Elhallgatva című projektjének részeként a Háborúkban megerőszakolt nők emlékműve. A világon nem szokatlan, hogy az emlékezetpolitika nemcsak a város „csinosításául” szolgál, hanem a traumafeldolgozás része is. Magyarországon az utóbbi még nem gyakorlat. „A kormányzat többre tartja az emlékművek létét a megjelenésüknél” – írta Gadó Flóra A mű elnevezésű művészeti portálon. Szerinte a Fidesz leginkább imázsépítésre használja fel a XX. századi történelmet, ezért zsúfolta tele az országot sematikus szobrokkal. Ezen akar változtatni a fővárosi és egynémely kerületi önkormányzat. Ha a kevésbé ismert történetek főszereplői kerülhetnek ki a közterekre – mint idén a Széna téren, tavaly az erzsébetvárosi Gettó emlékhelyen és jövőre a budai Vár egyik foghíjtelkén –, attól az emlékezés Magyarországon egyelőre alig ismert intimitást kaphat.