Vigyáznak a vonalainkra
Fókuszban
Tartalomjegyzék

Vigyáznakavonalainkra

02-008-01.tif

Vodafone-üzlet Budapesten. Többnyire ködös

Irdatlan mennyiségű közpénzből és állami bankok által nyújtott kölcsönökből valósulhat meg a Vodafone Magyarország telekommunikációs cég felvásárlása. Bár az akvizíció a piaci szereplők számának csökkenése miatt komoly versenyjogi aggályokat vet fel (lásd Versenytől elzárva című írásunkat), Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint „hozzájárul a piaci verseny erősödéséhez, a költségek csökkenéséhez” és a szolgáltatási színvonal további emelkedéséhez. Ez a kijelentés ellentmond a közgazdaságtani alapvetéseknek, hiszen minél kevesebb a szereplő egy adott szektorban, annál valószínűbb, hogy nem a kereslet-kínálat törvényei alakítják az árazást. Márpedig a vezetékes internet és a kábeltévé piacán lényegében duopol, vagyis két szolgáltatóra épülő piac fog kialakulni: a 4iG a legnagyobb vezetékesinternet- és kábeltévé-szolgáltatóvá, valamint (a Magyar Telekom mögött) a második legnagyobb mobilszolgáltatóvá válik a magyar piacon. És akkor még nem esett szó a Yettel mobilszolgáltatóról, amelyben – bár külön entitásként működik – a 4iG többségi tulajdonában lévő Antenna Hungáriának 25 százalékos részesedése van. Nem véletlen, hogy a Szabad Európa hírportál szerint európai (köztük magyar) jogászprofesszorok 2022 decemberében beadványt nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, amelyben egy precedensértékű ítéletre hivatkozva azt kérik: az EB, illetve egy EU-tagállam indítson versenyjogi vizsgálatot az ügyben, mivel az itthon illetékes Gazdasági Versenyhivatalnak, bár indokolt lenne, erre nincsen jogköre. Az ügylet ugyanis megkapta a kormánytól a „nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű beruházás” pecsétet.

Versenytőlelzárva

02-009-01.tif

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke. Kötőféken
gvh

A magyar telekommunikációs piac egészen 2021-ig a versenypiaci szabályokkal nagyjából összhangban működött, a szektorban végbemenő felvásárlások pedig mindig átestek a Gazdasági Versenyhivatal alapos vizsgálatán. Zöld jelzést kapott 2015-ben a Magyar Telekom–GTS Hungary-ügylet, mint ahogy 2019-ben a UPC Vodafone általi felvásárlásáról is úgy találta a hatóság, hogy nem csorbította a piaci versenyt. Az akkor még román tulajdonban lévő Digi viszont már nehezebben tehette rá a kezét az Invitelre. A nagykereskedelmi távközlési szolgáltatást továbbra is a Digitől függetlenül működő Invitech bonyolította le, emellett a lakossági és üzleti szolgáltatást is ez a cég nyújtotta azokban a városokban, ahol a felvásárlás előtt az Invitel és a Digi egyaránt jelen volt.

Ironikus, hogy a kormány fixa ideájának megvalósításához, azaz a nemzeti kézben lévő távközlési szolgáltató létrehozásához gyakorlatilag az összes létező versenyjogi szabályt fel kellett rúgni. A 4iG 2021-ben kezdte meg egész pályás letámadását a telekommunikációs szegmensben. Szeptemberben megvették az Invitechet – a GVH gyorsított eljárásban, 3 nap alatt jóváhagyta az ügyletet. Három hónap múlva, amikor a 4iG megvásárolta a Digit, már ennyi dolga sem volt a versenyhivatalnak, hiszen az állam nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette az akvizíciót, így nem volt szükség versenyjogi vizsgálatra. Jupiternek tehát szabad volt az, ami a kisökörnek nem, és szőröstül-bőröstül felfalt mindent, amit korábban a GVH a Diginek nem engedélyezett.

2022 elején szintén a kormány áldásos segítségével vásárolta meg a 4iG az Antenna Hungária 78 százalékát az államtól, amelynek addigra már 25 százalékos tulajdonrésze volt Magyarország második legnagyobb mobilszolgáltatójában, a Telenorban (ez utóbbi 2022 márciusa óta Yettel néven fut). A versenyhivatalnak itt sem volt dolga, mint ahogy az augusztusban bejelentett Vodafone-felvásárlásnál sem, hiszen mindkettő megkapta a kiemelt beruházás címkét – ráadásul a Vodafone-ban az államnak is lesz 49 százaléka az MFB befektetési cégén, a Corvinus Zrt.-n keresztül.