Biztonsági felár
Gazdaság
Tartalomjegyzék
NÖVEKVŐ DEVIZAADÓSSÁG
ELSZÁLLÓ KAMATOK
FORINTTÁMASZ

Biztonságifelár

Tizenkét éve nem vett fel olyan drágán hitelt a magyar állam, mint a múlt héten, amikor több mint négymilliárd dollár értékű kötvényt bocsátott ki egyetlen nap alatt. A pénzt részben a költségvetési hiány finanszírozására, részben lejáró adósságok visszafizetésére költi.

devizaadosok.tif

2629.jpg

Lépésváltás

Sajátos kanyart tett az Orbán-kormány a magyar államadósság menedzselése során. A Bajnai-kormánytól 2010-ben átvett államadósság 45 százaléka – az IMF-hitelek nyomán – devizában állt fenn, így annak forintértéke a forint gyengülésével azonnal meglódult. Ez történt a háztartási devizahitelekkel és az állam tartozásaival egyaránt. Az árfolyamkockázat mérséklése végett a Fidesz-kormány a devizaarány csökkentésére törekedett: miközben globálisan rendkívül alacsony, az euróövezetben például negatív volt a kamatszint, itthon az inflációt követő hozammal ösztönözték a lakossági megtakarításokat, azaz a drágább utat választották. Új szabályt alkottak: az államadósságnak legfeljebb a 20 százaléka állhat fenn devizában.

Csakhogy az infláció mindent borított. Az árak gyors emelkedése leértékelte a korábban csábító kamatszintet, emiatt csökkent a lakossági állampapírok vonzereje. Ráadásul a kormányzati szektor adóssága a pandémia előtti utolsó békeév, azaz 2019 vége óta a másfélszeresére duzzadt, bődületes összeggel, csaknem 15 ezermilliárd forinttal ugrott meg. A kényszerhelyzetben a kormány ismét a devizapiachoz fordult. Megváltoztatta a szabálykönyvet is: ma már a bruttó államadósság 30 százaléka lehet devizában. Ezzel visszatért a 2008-as pénzügyi válságot megelőző arányokhoz: 2008 szeptemberében a központi költségvetés adósságának a 29 százaléka volt devizában.