Halálcsapda

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Ebben a percben is csodának vagyunk szemtanúi, kollégáink a török szervek munkatársaival együtt egy élő személy kimentésén dolgoznak – nyilatkozta a HVG-nek török idő szerint péntek délután 6 órakor Szabó Márk koordinátor, a Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapatának tagja. „Kutatókutyák jelezték az újabb túlélőt, utána kutatókamerával tudtunk a romok alá benézni, és így nagyjából megállapítottuk, hogy hová kell ásni” – tette hozzá. A vasárnap hazatért, 19 főből és 7 kutyából álló csapat Hatay tartomány központjában, Antakyában működött, összesen tíz élet megmentésében vett részt, ebből hetet önállóan oldott meg.

A Szíriával határos dél-törökországi Hatay az egyik leginkább sújtott terület, mivel közel fekszik a múlt hétfői földrengések epicentrumához. Hatalmas a pusztítás, rengeteg az áldozat, több ezer épület vált a földdel egyenlővé – mondta Szabó Márk. „Már ötödik napja vagyunk itt, és nagyjából elérkeztünk a kritikus pontig, innentől valóban csodának számít, ha élő embert sikerül megtalálni és kihúzni a romok alól” – mutatott rá, jelezve, hogy szélsőséges az időjárás, éjszakánként mínusz 8 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet.

A helyi katonaság és a mentősök is jelen vannak már, hogy a sérülteket, betegeket elszállítsák. Sátrakat állítanak fel, vizet osztanak, elindult egyfajta szolgáltatás, mindenki igyekszik összeszedni magát – értékelte a helyzetet a katasztrófa utáni ötödik napon Szabó Márk. A koordinátor vasárnap már azt mondta, hogy „sajnos az elmúlt 48 órában a nemzetközi csapatok nemigen találtak már túlélőt. A helyi török civil és hivatalos szervezetek viszont ki tudtak menteni egy-két életben maradt személyt.” Az erőszakos incidensekkel kapcsolatos kérdésre azt felelte, hogy „személyesen nem éltünk át atrocitást, de mi is hallottunk ilyenekről”. Az emberek fáradtak, kimerültek, feszültek, a családi közösségek pedig azt szeretnék, hogy az ő házukat nézzék át, ilyenkor vita, összezördülés, sőt dulakodás is kialakulhat, amit nyilván rendőri intézkedéssel kell megoldani – ecsetelte. Úgy vélte, ez abszolút nem jelent biztonságos közeget, és érezni lehetett, hogy egyre inkább feszült a hangulat, érthető módon hatalmas érzelmi viharok dúlnak az emberekben.

A földrengés által szintén sújtott Szíria még Törökországhoz is nehezen hasonlítható, mert a polgárháború 12 éve alatt oly mértékben sérültek meg az épületek a bombázásoktól, hogy amelyek még álltak, statikailag annyira meggyengültek, hogy a földmozgások miatt kártyavárként dőltek össze – mondta lapunknak Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi programjának vezetője a szíriai Aleppóból. Amit a háború nem pusztított el, azt a földrengés igen – tette hozzá.

A szervezet nem a kutató-kereső munkával foglalkozik, hanem az ahhoz kapcsolódó és azt kiegészítő egészségügyi szolgálatot működteti két nagyvárosban, Aleppóban és Latakiában – mindkettő a damaszkuszi kormány által ellenőrzött terület. „Most három-három mobil orvosi rendelőnk van a két városban, mindkét helyen két kisebb és egy nagyobb. Ezek alapvető orvosi ellátást nyújtanak, a nagyobb, hétméteres konténerben pedig bizonyos szakorvosi ellátást is. Olyan technikai eszközeink is vannak, mint a röntgen- és ultrahangkészülék, ezek kincsek ebben a térségben – magyarázta. – A második naptól teljes készenlétben üzembe tudtunk állni, amivel a meglátásom és a helyi beszámolók szerint is az egyetlen nyugati szervezetként vagyunk jelen itt” – tette hozzá, jelezve, hogy orosz, indiai és iráni segítséget tapasztalt még. Ezt a munkát az teszi lehetővé – tájékoztatott a szakember –, hogy a szolgálat 2014–2015 óta jelen van az arab országban.

Szíriában – ahol a földrengés a Latakiától délre lévő Dzsablát és a még távolabbi Hama városát, valamint a kisebb-nagyobb településeket is érintette – további nehézség, hogy nincs üzemanyag. „Azt mi is marmonkannákban, palackokban szerezzük be út széli árusoktól” – mondta Solymári Dániel. Hozzátette: a kevés megmaradt benzinkútnál napokat kell várni az üzemanyagra. Egy nap csak néhány órán át van áram, miközben hideg van, éjszaka Aleppóban mínusz 10 fokra süllyed a hőmérséklet. A Szíriát sújtó embargó miatt nem tudnak belépni a nemzetközi csoportok, vízumot is borzasztóan nehéz kapni, holott Aleppó alig félórányira van a török határtól, amelyen át péntekig nem lehetett átkelni. Ráadásul az átkelőpontok jelentős részét különböző radikális csoportok, így az al-Káidához kötődő Dzsabhat an-Nuszra vagy az Iszlám Állam helyi szervezetei tartják ellenőrzésük alatt. Az An-Nuszra által irányított Idlíb tartományba borzasztóan nehéz, ha nem lehetetlen bejutni. Nemcsak itt, de délen, a jordániai határhoz közel, Dara területén is folyamatosan kiújulnak a harcok, az ország nyugati részéről nem is beszélve, tehát azt lehet mondani, hogy gócpontszerűen folyik a polgárháború – ecsetelte.

Aleppóban a megmaradt, romos épületekbe nem mernek visszamenni az emberek, sokan az utcán, parkokban élnek, alszanak. Megnyitották a temetőket, a mecseteket, a templomokat. Nem foglalkozik senki Szíriával, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem dolgozik ugyan, de annyira gyenge a kapacitásuk, hogy képtelenek a mentést elvégezni. Mérhetetlen a kétségbeesés, az elárvultság és elárultság érzése az emberekben, a város utcáin sétálva síró-zokogó embereket látok – mondta Solymári Dániel. ¬