Az orosz hadsereg elfoglalt néhány kelet-ukrajnai falut, ám továbbra sem vonta ellenőrzése alá Bahmut városát. Miközben állítólag már elkezdődött a Moszkva által ígért offenzíva, úgy tűnik, mélyül az ellentét a Wagner-zsoldoshadsereg és az orosz hadvezetés között.
Orosz üteg az ukrán fronton. Offenzíva előtt
Profimedia
Moldovaiaggodalmak
Moszkva-párti tüntető pofozza a moldovai államfő kartonfiguráját. Forrongó indulatok
Profimedia
„Oroszország azt tervezi, hogy katonailag kiképzett, polgári ruhába öltöztetett diverzánsokkal támadásokat hajt végre az állami intézmények ellen. A cél az alkotmányos rend megdöntése, és olyan illegitim kormány hatalomba emelése, amely kiszolgáltatná országunkat Oroszországnak, s letérítene bennünket az európai integráció útjáról” – jelentette be hétfőn Maia Sandu moldovaiállamfő.
Sandu azt is közölte, tavaly novemberben és decemberben a moldovai hatóságok több alkalommal is felléptek az erőszakos akciókat tervező bűnözői csoportok ellen. A moldovai orosz szándékokról a múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt, aki azt állította, hogy az ukrán titkosszolgálatok több olyan üzenetet is elfogtak, amelyek egy moldovai államcsíny előkészítéséről tanúskodnak. Az állítólag moldovai forrásokból is megerősített értesülések szerint az akciókban külföldi állampolgárok – oroszok, fehéroroszok, szerbek és montenegróiak – is részt vettek volna.
A moldovai kormány félelmeit minden bizonnyal növelte, hogy február elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy a nyugati államok tevékenysége hamarosan egy „új Ukrajnává” változtathatja a Románia és Ukrajna közé ékelt egykori szovjet tagköztársaságot. „Maia Sandu a NATO-hoz akar csatlakozni. A moldovai államfő kész arra is, hogy országát egyesítse Romániával, szinte hajlandó mindent megtenni, amit a Nyugat akar” – mondta Lavrov. Pénteken pedig egy Ukrajnára kilőtt orosz rakéta megsértette Moldova légterét.
Moldovát – amely tavaly júniusban megkapta az EU-tagjelölti státust – az ukrajnai háború kitörése óta több alkalommal is belpolitikai válság rázta meg. Moszkva egy időben felfüggesztette a gázszállításokat, a külkereskedelem összeomlott, az infláció 30 százalékra gyorsult. Mindezért a részben Kreml-párti ellenzék a kormányt hibáztatta, és több alkalommal is tüntetéseket és egyéb tiltakozó akciókat szervezett.
A Natalia Gavrilita vezette Nyugat-barát kabinet a múlt héten a támogatás hiányára hivatkozva le is mondott, és Sandu az egykori belügyminiszternek, Dorin Receannak adott kormányalakítási megbízást. A csere minden bizonnyal kapcsolatban áll az orosz fenyegetéssel, mert a 48 éves leendő miniszterelnök eddig az államfő védelmi és biztonságpolitikai tanácsadója volt. „Nagyon fontos kérdéssé vált az állambiztonság. Oroszország képes arra, hogy belülről destabilizálja az országot. Sok orosz titkosügynök tevékenykedik Moldovában, s egy részük beszivárgott a Moszkva-párti politikai pártok soraiba is” – vélekedett Eugeniu Sinchevici, a moldovai parlament tagja.
