Fenntartja a magas alapkamatot a monetáris tanács, a gazdaságfejlesztési tárca azonban ott lazít a szigoron, ahol csak tud. A jegybank elnöke továbbra is hevesen bírálja a kormányt, a kamatról döntő testület viszont két olyan tagot kap, akik hangsúlyozták, hogy Matolcsy nem a főnökük.
Orbán Viktor gratulál az MT két új tagjának. Új műsorhoz új szereplők kellenek?
Fazekas István
Erről szól még a cikk:
HÍRÖSSZEFOGLALÓ
AGGLOMERÁCIÓ
KIVÉRZŐ ÖNKORMÁNYZATOK
LAZA SZABÁLYOK
VÁLTOZATLAN ALAPKAMAT
KORMÁNY KONTRA MNB 2.0
FELZÁRKÓZÓ ROMÁNIA
Pillantásaplafonra
A központi bankoknak választaniuk kell az infláció és a pénzügyi stabilitás között – vetik fel az elemzők, akik néhány hónapja még a kamatemelés és a recesszió közti összefüggéseket vizsgálgatták. A túl magasra vitt kamatok recessziót okozhatnak, megfelelő monetáris szigorítás hiányában azonban veszélyesen elhúzódik az infláció – hangzik a bölcsesség. Mára bebizonyosodott, hogy az emelkedő kamatoknak más kockázatuk is van. A bankok tulajdonában lévő kötvényállomány veszít az értékéből, ami szélsőséges esetben kikezdheti a fizetőképességüket. A világ nagy jegybankjai azonban egyelőre nem riadtak vissza ettől. Az amerikai Fed a Silicon Valley Bank és a Signature Bank bezárása ellenére folytatta a kamatemelést, bár most az elemzők úgy tippelik, hogy az öt százalékkal elérte a plafont. Az Európai Központi Bank 0,5 százalékponttal 3,5 százalékra vitte fel a kamatot, a folytatásra viszont ezúttal már nem tett ígéretet. A Bank of England 0,25 százalékponttal 4,25 százalékra szigorított, és a svájci jegybankot sem rettentette vissza a Credit Suisse bukása: a januári 3,3, illetve a februári 3,4 százalékos infláció arra késztette, hogy 0,5 százalékponttal 1,5 százalékra emelje az alapkamatot.
