Műanyag égbolt
Az elsivatagosodott Magyarországon, a plasztikbúra alá zárt Budapesten élnek a Műanyag égbolt című, különleges technikával készült animációs film főszereplői.
„Ne feledjétek, csak tizennyolcezer nap az élet!” – hangzik a figyelmeztetés az új animációs sci-fiben. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta filmje, amely az idei berlini filmfesztivál Encounters (Találkozások) szekciójában debütált, hátborzongató disztópia a világ és benne Magyarország nem is túl távoli jövőjéről. A film 2123-ban játszódik, a Föld növény- és állatvilágának teljes kipusztulása után. Nem maradt termőtalaj sem, így a legnagyobb probléma az élelmiszerhiány. Az elsivatagosodott Magyarországon csak Budapesten maradt élet. Pontosabban csak a pesti oldalon, ahol a Biodómot idéző, hatalmas búra alatt élik rövidre szabott életüket az emberek.
A Műanyag égbolt kegyetlen világában ugyanis Budapest lakóinak csak tizennyolcezer nap, azaz ötven életév jár. Ennek letelte után mindenki köteles feláldozni magát a közösség, az emberi faj túléléséért. Akik elérik a korhatárt, a szívükbe ültetett mag segítségével lényegében fákká változnak, a többiek pedig ezekből a fákból készítenek táplálékot maguknak. A film főszereplőinek, Nórának (Szamosi Zsófia) és Stefánnak (Keresztes Tamás) mégsem a korai búcsú a legfőbb problémájuk. Az életüket személyes tragédia árnyékolja be, ami annyira meggyötörte őket, hogy Nóra nem is akarja folytatni, még a neki hátralévő 18 évig sem. Stefán azonban nem nyugszik bele a nő döntésébe, és ezzel kezdetét veszi közös utazásuk a búrán kívüli világba, ahová az emberek többsége sohasem jut el.
A különleges, úgynevezett rotoszkóptechnikával készült sci-fin közel tíz évig dolgozott az eddig elsősorban animációs rövidfilmeket készítő rendező-forgatókönyvíró páros. A rajzfilmkészítésben régóta használt módszer lényege, hogy valóságos színészekkel veszik fel a jeleneteket, amelyeket aztán kockáról kockára átrajzolnak. Ezzel a technikával készült többek között Richard Linklater két filmje, Az élet nyomában (2001) és a Kamera által homályosan (2006), amelyekben olyan sztárok mimikáját rajzolták újra, mint Keanu Reeves, Robert Downey Jr. és Winona Ryder. A Műanyag égbolt különlegességét az adja, hogy az alkotók nem a manapság szokásos szoftveres módszerrel, hanem kézzel rajzolták át az élő szereplőkkel felvett anyagot, majd az alakokat 3D-s háttér elé helyezték. Így a színészek – a két főszereplő mellett többek között Hegedűs D. Géza, Schell Judit, Znamenák István, Nagy Zsolt, Patkós Márton és Olasz Renátó – mimikája, gesztusai még életszerűbben jelenhetnek meg a filmvásznon.
Az animációs műfaj tette lehetővé, hogy igazán elszabaduljon a készítők fantáziája. Ha a Műanyag égbolt élő szereplős filmként valósult volna meg, valószínűleg több milliárd forintból sem lehetett volna kihozni. Nemcsak a búra alatti Budapest különleges látványa miatt, hanem mert a szereplők bejárják az elsivatagosodott Magyarország más vidékeit is, végigsétálnak a kihalt Miskolcon, és drótkötélvasúton száguldanak a szlovák hegyekben. A nézők egyszerre lehetnek izgalmas road movie és megindító párkapcsolati dráma részesei, miközben olyan aktuális kérdésekkel szembesítik őket, mint a klímaváltozás, a természet kizsákmányolása, az ember és az otthonául szolgáló bolygó viszonya.
Ha nem is varr el minden szálat tökéletesen, a Műanyag égbolt mindenképpen rendhagyó, emlékezetes moziélmény marad a kiszáradt Balatonnal és az elhagyatott Kádár-kockákkal. Eközben végtelen melankólia árad belőle, hiszen hősei nem egy közelgő katasztrófát próbálnak megakadályozni, ahogy a legtöbb hasonló filmben szokás, hanem a tragédia utáni beszűkült, lepusztult világban mozognak otthonosan. A lelkük mélyén jól tudják: a bolygónak és az emberiségnek már vége, bármit tesznek is.
A jellegzetes magyar helyszínek ellenére a sci-fit nem csak a hazai piacra szánják az alkotók. A szlovák–magyar koprodukcióban készült film – amelynek fejlesztése az elsőfilmeseket támogató Inkubátor Programban indult, majd a Nemzeti Filmintézet, a Szlovák Audiovizuális Alap és az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages támogatásával folytatódott – forgalmazási jogait a franciák és a tajvaniak is megvásárolták. A filmhu moziportál beszámolója szerint a Műanyag égboltot forgalmazó, berlini székhelyű Films Boutique olaszországi, kínai és hongkongi filmforgalmazókkal is tárgyal, így valószínűleg a világ számos pontján látható lesz a búrába zárt Budapest megindító és megannyi jelentésrétegű képe. ¬ Matalin Dóra
