A határozat törvényesítése

Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 31-én jóváhagyta a tavaly nyáron elfogadott 2023-as költségvetési törvény módosítását. Ezt december 29-én egy kormányhatározat már megtette, január 19-én Varga Mihály pénzügyminiszter azzal lényegében egyező tartalmú módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek. Vagyis a kormánypárti többség csak legalizálta a rég érvényben lévő változtatásokat, amelyek némelyikét időközben már újfent módosították. Például februárban előbb 391 milliárd, majd 115 milliárd, legutóbb, március 8-án pedig 93 milliárd forintot csoportosítottak át az úgynevezett rezsivédelmi alapból. Ezeket azonban az Országgyűlés által véglegesített jogszabályba már nem vezették át. A törvénymódosítás annyiban nem öncélú mutatvány, hogy a tavaly nyáron elfogadott változathoz képest az infláció miatt a kiadási előirányzatokat 19, a bevételiket 17 százalékkal megemelte, a deficitet pedig 2352 milliárdról 3400 milliárdra növelte. A fiskális lazítás nyomán az uniós szabályok szerint kalkulált hiány 3,5 helyett a hazai össztermék 3,9 százaléka lehet. A tényleges kiadási és bevételi előirányzatokból, az úgynevezett pénzforgalmi mérlegből számított deficit azonban ennél is nagyobb, a hazai össztermék 4,4 százaléka körül alakulhat. A legnagyobb kockázatot az uniós támogatások jelentik: a költségvetés a hétéves keretből 1471 milliárd, a helyreállítási alapból 325 milliárd forint támogatást tervezett be, a kettő együtt a várható bevételek közel öt százaléka. Az agrárium 571 milliárd forint közvetlen uniós támogatáshoz jut, ám ez költségvetésen kívüli tétel.