Azőrülethatárán

Hogy vajon büszkék lennének-e a fáraók a Nagy Egyiptomi Múzeumra, nem tudni, de úgy tűnik, a világ legnagyobb régészeti kiállítása méltónak ígérkezik a gízai piramisokhoz, az ókor csodáihoz. Legalábbis így nyilatkoznak azok, akik részt vehettek a majdnem kész múzeumban korlátozott számban idén indított csoportos bejárásokon, amelyekkel az illetékesek tesztelni igyekeznek a monumentális létesítményt. A GEM – ahogy angol kezdőbetűi után nevezik – építését még Hoszni Mubarak néhai elnök indította el 2003-ban, az UNESCO égisze alatt kiírt tenderen 1500 ajánlatból a dublini székhelyű Heneghan Peng építész­iroda nyert. A Hufu, Hafré és Menkauré (ismertebb görög nevükön Kheopsz, Kheph­rén és Mükerinosz) fáraók több mint négy és fél évezrede épült piramisaihoz közel létesített múzeumban hat futballpályányi területen több mint százezer műtárgyat fognak kiállíani, a többségét a nagyközönség még nem is láthatta. A Kairó centrumában, a Tahrír téren lévő, 1901-ben épült, híres barackszínű Egyiptomi Múzeum ugyanis régen kinőtte magát, a leletek nagy része raktárakban porosodott. 

Az eredetileg tervezett költségek duplájából, egymilliárd dollárból felépített, háromszintes, piramismotívumokkal borított, csillogó múzeumban a látogatót II. Ramszesz 12 méter magas alakja fogadja, hatvan szoborral szegélyezett lépcső vezet az üvegcsarnokba, ahonnan pazar kilátás nyílik a piramisokra. A GEM – ami angolul drágakövet jelent – egyik gyöngyszeme lesz a Tutanhamon-kollekció. Első ízben kerülnek együtt a nyilvánosság elé a Howard Carter által 1922-ben feltárt fáraósír leletei: több mint ötezer műtárgy, köztük az aranymaszk, a szarkofág, aranyból készült szekerek, ékszerek. A múzeum ékköve lesz Kheopsz napbárkája is, amely – az óegyiptomiak hite szerint – a fáraó lelkét vitte a túlvilágra. A 4600 éves, 42 méter hosszú, 20 tonnás szerkezet a világ legnagyobb, fából készült hajója, amelyet 1954-ben találtak a piramisplatón. Az akár évi 6 millió látogatót vonzó múzeum megnyitását – többszöri halasztás után – idénre tervezik.