Éppen most indult a hazai zöldség-gyümölcs szezon, jócskán felmentek az árak, a közösségi gazdaságok is kénytelenek voltak drágább szerződéseket kötni. Ez nem lehetett egy kellemes alkufolyamat, de ha csak a KSH adatait nézzük, a termények kiskereskedelmi árai is kilőttek: a tavaly áprilisihoz viszonyítva a burgonya 45, a sárgarépa 60 százalékkal, a vöröshagyma pedig több mint a duplájára drágult. Az energiaárak elszállása és az aszály a közösségi gazdaságokat sem kímélte, így néhányuk már tavaly év közben kénytelen volt árat emelni, holott a rendszer egyik lényege a kiszámíthatóság – ezért is kötnek éves, fix áras szerződéseket. Az idei szezont is magasabb árakkal kellett indítani, többen 20 százalékkal emeltek. Az egész szezonra már 160 ezer forinttól is lehet szerződést kötni, de a modell elterjesztésével foglalkozó Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) honlapján a részletek is megtalálhatók.
A közösségi gazdaságok hálózata másfél évtizede kezdett kialakulni Magyarországon. Kezdetben francia gazdák tartottak előadásokat magyar kollégáiknak a know-how-ról, és bár a nagy áttörés elmaradt, nem kizárt, hogy jó néhány családi gazdaság mostanság fog csatlakozni: sokan keresik a helyüket a piacon a válságos időkben, hiszen az óriásgazdaságok már-már teljesen kiszorították őket.
A közösségi gazdaságok közvetlenül kötnek éves szerződést a fogyasztókkal, „de nem a terményért fizetnek, hanem azért, hogy mi termeljünk nekik” – avat be egy gazda a működési mechanizmusba. Így a kiskereskedelem kiiktatásával, arccal, személyes kapcsolaton keresztül történik az adásvétel. A csatlakozók többnyire ökogazdaságok, és nem pusztán az „előfizetők” etetését jelenti a köztük létrejött szerződés, hanem garanciát is, hogy a családok vegyszermentes zöldségekhez juthatnak.
A járvány időszakában jócskán megugrott a szerződések száma, hosszú várólisták alakultak ki. A korlátozások miatt sokan rendeltek online, az üzletek pedig képtelenek voltak kielégíteni a sokszorosára nőtt igényeket. Mostanra visszarendeződött a piac, és a gazdasági környezet hektikussága miatt nehezen indult az idei szezon, de néhány hete már megy a szállítás. A TVE listájára csaknem húsz gazdaság regisztrált – tájékoztat Perényi Zsófia, az egyesület közösségi gazdaságokkal foglalkozó munkatársa, de az ő tagságukon kívül is működnek ilyen közösségek.
Gazdaságok évről évre szűnnek meg, de a helyükre újak lépnek be. Volt olyan társaság, amelyik azért hagyta abba, mert a környékbeli idősek, akik addig besegítettek a munkába, már nem terhelhetők. A legtöbb működő gazdaságban családtagok dolgoznak, a munkaerőt talán meg sem tudnák fizetni. Most összességében egy nyugodtabb évben reménykednek, ám több dolgot is át kellett gondolniuk. A Zöld Almárium közösség gazdája, Strompf Klára például szárazságtűrő vetőmagokra váltott. A csengelei központú közösség 133 családdal szerződött, őket úgy tudják biztonsággal kiszolgálni, hogy két másik gazdaságot is bevontak. A csengeleiek szerint a fenntarthatóság egyik alapját a fogyasztókkal kötött bizalmi szerződések adják. A végeredmény az, hogy 133 fogyasztó tart el három családot.
Bármennyire is nehezebb a gazdasági környezet, a közösség ad egyfajta biztonságot, ezért mind többen érdeklődnek a modell iránt. A kisebb agrárgazdaságok száma tíz év alatt a felére csökkent, és a trend valószínűleg folytatódik. A megmaradó kistermelőknek jelenthet mentsvárat a közösségi gazdálkodás. Az elmúlt években százmilliós uniós támogatásokból épültek termelői piacok, amelyek működési költségeik egyre nagyobb részét hárítják az árusokra, akik viszont az ott eladott termékek bevételéből aligha tartanak el egy családot. Az újabb uniós ciklus agrárpénzei szinte biztosan nem a kisebb gazdaságoknál fognak landolni, hiszen még a tőkeerősebbeknek is feladja a leckét, hogyan finanszírozzák ebben a magas kamatkörnyezetben az utólagos elszámolású beruházásokat. A kormány leírta a fejlesztésekből kimaradó kisebb gazdaságokat, így a továbbélésük egyik esélye lehet a közösségi mezőgazdálkodás. ¬ Szlavkovits Rita
