Lépéskényszerben

Nem kell feltétlenül szomorkodnia annak, aki nem jutott be a Rijksmuseumban a Johannes Vermeer remekműveit bemutató exkluzív tárlatra. Az amszterdami múzeum honlapján a június 4-éig tartó kiállítás ideje alatt a holland festő teljes életművét, 36 képét lehet megcsodálni, míg a helyszínre 28 (illetve az egyik kölcsönzés lejárta miatt már csak 27) festményt tudtak egybegyűjteni. Ráadásul a valódi kiállítási térben a szervezők koncepciójának megfelelően mindenféle magyarázatot mellőznek, hogy magukra hagyják a látogatókat a műalkotásokkal, a virtuális tárlaton viszont már megjelenik a képek értelmezésében segítő számos fogódzó.

A honlapra belépő érdeklődő választhat, hogy a maga tempójában akarja felfedezni Vermeer művészetét, vagy inkább Stephen Fry brit színésszel követné a bő egyórás tárlatvezetést. Az utóbbi érdekessége, hogy mindig két-három, valamilyen szempontból összetartozó kép kapcsán visz közelebb a titokzatos festő alkotói módszereihez és az egyes alkotások által elmesélt történetekhez. Az egyéni kalandozás sem kevésbé izgalmas. A szinte bármilyen részletig kinagyítható festményeket vizuális elemeik alapján csoportosítják a kiállítás rendezői. Így például megtudható, hogy a lány fülében csillogó világhírű gyöngy Vermeer 18 alkotásán köszön vissza (olykor nyaklánc formájában), és hogy a gazdagságon túl a szüzességet, szépséget és szerelmet is szimbolizáló ékszereket minden bizonnyal a képzelete vagy utánzatok alapján festette meg a mester, hiszen 11 gyermeke mellett aligha telt volna neki ilyesmire. Akárcsak arra a hermelinprémre sem, amely az ikonikus sárga házikabátot szegélyezi, és amelyet hat képen is visel a főszereplő nőalak. A valóságban a festő feleségének pongyoláját alighanem macska- vagy egérszőr díszítette.

De a kíváncsi látogató választ kap olyan kérdésekre is, hogy a korabeli hollandok számára fontos falitérképek miért vannak gyakran 90 fokkal elfordítva, miért használta a nem különösebben tehetős festő olyan sokszor (akár még a fehér falon vagy a vörös drapérián is) a méregdrága ultramarint, milyen kitörési pontot jelentettek a képeken feltűnő titokzatos levelek a XVII. századi nők életében, vagy hogy milyen eszközökkel keltette a művész az intimitás érzetét a nézőben.