Válságokésteóriák

A Harvard-professzor Maskin 2007-ben harmadmagával kapta a közgazdasági Nobel-díjat, a belga születésű Roland pedig a kaliforniai Berkeley Egyetemen a politikatudományok és a közgazdaságtan professzoraként a rendszerváltó gazdaságok egyik legelismertebb kutatója.

Dudás Szabolcs

Kornai János életműve a ma problémáinak megoldásában – e címmel szervezett konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem, a Harvard Egyetem és a CEU Demokrácia Intézet május közepén. A 2021 októberében elhunyt tudós az idén lenne 95 éves; az emlékét idéző konferencia neves külföldi előadói közül Eric Maskin és Gérard Roland Kornai szerzőtársai és közeli barátai. Hármójuk közös cikke A puha költségvetési korlát megértése címmel 2003-ban jelent meg a Journal of Economic Literature-ben. A címben szereplő fogalmat Kornai az 1980-ban megjelent, A hiány című, valamennyi világnyelvre lefordított művében a szocialista tervgazdaság egyik jellemző vonásaként mutatta be. Míg a háztartások csak annyit költhetnek, amennyi bevételük van, a vállalatok nem tartják magukat e szabályhoz, mert biztosan számíthatnak arra, hogy az állam kimenti őket. Mivel így szinte tetszés szerint terjeszkedhetnek, elszívják az erőforrásokat a háztartások elől, amelyek ismétlődő áruhiánnyal szembesülnek. Ugyanakkor az állam gondviselő gyámkodása által nyújtott biztonságérzetben a vállalatok nem kényszerülnek hatékony, versenyképes termelésre, elhanyagolják az innovációt, vagyis kisegítésüknek ezernyi árnyoldala van. Bár indokolt lehet az állami támogatás, Kornai szerint amennyiben ez a gyakorlat általánossá válik, és a cégek ezt eleve bekalkulálják a működésükbe, annak szélsőséges esetben a pénzügyi rendszer lezüllesztése lehet az ára. A jelenség az utóbbi évek válságai, a kormányok mentőakciói nyomán egyre izgalmasabb, és a Kornai 95-ön ennek az elméletnek az aktualizálása és továbbfejlesztése vált a leghangsúlyosabbá.