Függő játszma
Bizonytalan Magyarország olajellátása, a Mol Nyrt. ugyanis se a tranzitdíjak mértékéről, se a fizetés módjáról nem tudott megállapodni az ukrán vezetékek üzemeltetőjével. Az ukrán cég már jelentősen emelte, illetve még az idén több lépésben emeli a tranzitdíjakat: 2021-ben még csak 9 eurót kért tonnánként, ez az idén 21 euróra nőne. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint az emelkedő üzemeltetési, javítási, védelmi költségek miatt a tranzitdíj növelése részben jogos, ám a mértéket soknak tartja. A Molon kívül az unióban csak a lengyel PKN Orlen-csoporthoz tartozó csehországi litvinovi finomító kap vezetéken orosz olajat. Az Ukrajnán átvezető Barátság vezeték északi ága már egyáltalán nincs használatban, a déli a magyar olajmulti százhalombattai és leánya, a Slovnaft pozsonyi finomítóját látja el.
A Mol üzemei a Barátságon kívül csak a Horvátországot átszelő Adria-vezetéken juthatnak olajhoz, illetve hazai kitermelésből. Utóbbi mértéke körülbelül napi 18 ezer hordó, ez a battai finomító szükségleteinek 10 százalékát fedezi – vázolja a helyzetet Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. A horvát féllel fennálló szerződés 2022 végén lejárt, az idei első negyedévre kötöttek ideiglenes szerződést, majd most írták alá az egész évre szóló kontraktust. A Mol kénytelen benyelni a rendkívül magas tranzitdíjat – ennek pontos mértékét nem árulták el. A Mol-vezetők nyilatkozata szerint az ár mintegy hétszerese az Európában szokásosnak, az azerbajdzsáni ACG-mezőről – ahol a cégnek érdekeltsége van – negyedáron szállítják az olajat.
A kiszolgáltatottságot fokozza, hogy az Adria vezeték kapacitása jelenleg nem elég a két finomító kiszolgálására. Eközben a Barátságon érkező orosz olajból finomított termékeket az uniós szankciók értelmében tilos továbbexportálni. A magyar olajcég csapdahelyzetben van, ráadásul se a horvát, se az ukrán féllel nem jó a viszonya: Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót Horvátországban az INA-ügyben jogerősen elítélték, kiadatása csak a magyar államon múlik, Kijevvel szemben pedig a magyar kormány enyhén szólva nem barátságos. A horvátok és az ukránok kihasználják a lehetőséget, igyekeznek minél több tranzitdíjat kipréselni a Molból.
Ez a magyar külpolitika kudarca – fogalmaz Pletser Tamás. Egyúttal a régiós együttműködés csődje is, hiszen a Mol finomítóinak zavartalan üzemelésén nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia, Csehország és Ausztria ellátása is múlik. Az EU-nak is az lenne az érdeke, hogy elsimítsa a konfliktusokat. Noha kiszivárgott információk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – a magyar kormány magatartása miatti indulatában, zárt ajtók mögött – felvetette a Barátság felrobbantását, Pletser szerint fontos, hogy erre nem került sor, és valószínűleg nem is fog. Ukrajnának szüksége van a tranzitdíjra, arról nem beszélve, hogy az orosz olajból finomított termékek reexportja csak az unión belülre tilos – Ukrajna ma jelentős mennyiségben vásárol a Mol által finomított dízelüzemanyagot.
Az energiapiaci körülmények a tavalyinál kevésbé kedvezőek, a Mol nyereségessége csökken, bár az orosz olaj továbbra is olcsóbb az árazásban irányadó Brentnél. Ezt a nyereséget igyekszik megcsapolni a tranzitdíjakkal Horvátország és Ukrajna – valamint a magyar kormány is, egy különadóval. Mindent figyelembe véve az olajcég a magyar költségvetés legnagyobb befizetője, így az államnak az lenne az érdeke, hogy ne veszélyeztesse hosszú távú működési és növekedési kilátásait – figyelmeztet Pletser.
Az Európai Bizottság zöld utat adott a tőzsdei cég szlovéniai terjeszkedésének: a meglévő 53 mellé megvásárolhatja az OMV Slovenija 119 kútját, majd három hónapon belül az új hálózat 39 kútját tovább kell értékesítenie a Shellnek. A terjeszkedés jól illeszkedik a Mol stratégiájába, annak egyik célja ugyanis a kiskereskedelem erősítése. A szlovén piac pedig jó lehetőségeket kínál – mondja az elemző. Az új kutak ellátása aligha okoz gondot, a szlovén töltőállomások Trieszt kikötőjéből is kaphatnak termékeket, a közelebbiek pedig akár Magyarországról.
Fegyveres támadás érte a Molnak a pakisztáni Haibar-Pahtúnhva tartománybeli olajkútját kedd hajnalban. A támadást iszlamista milicisták követték el, a hírek szerint ötvenen. A támadókkal a Mol biztonsági szolgálata vette fel a harcot. A Mol komplexumának védői közül hatan meghaltak. Az incidens nem befolyásolja a Mol pakisztáni termelését. A magyar cég 1999 óta van jelen Pakisztánban, utoljára 2011-ben támadták meg a helyi infrastruktúráját. ¬ Kovács Gábor
