¬ Az 1954-ben született, gyerekként a fekete-tengeri Rizében nevelkedett Recep Tayyip Erdogan szerény körülmények között nőtt fel, 13 éves volt, amikor apja a jobb élet reményében a családjával Isztambulba költözött. A vallásos iskolákban tanult, utcai árusként pénzt kereső, majd a Marmara Egyetemen közgazdaságtanból diplomázott Erdogan az 1970-es években iszlamista körökben kezdett politizálni, és csatlakozott Necmettin Erbakan Jólét Pártjához, ahol a politikai karrierje indult.
¬ 1994. március 27.: Az iszlamista Jólét Pártja színeiben Isztambul polgármesterévé választották.
¬ 1997. december 12.: Gyűlöletkeltés miatt elítélték, mert a bíróság szerint a világi értékeket sértő versből idézett nyilvánosan. Emiatt 1999-ben négy hónapot ült börtönben.
¬ 2001. augusztus 14.: A betiltott Jólét Pártjának reformista szárnyával megalapította az Igazság és Fejlődés Pártját (AKP), melynek a mai napig az elnöke.
¬ 2002. november 3.: A parlamenti választáson az AKP többséget szerzett, de Erdogant a közügyektől való eltiltásának lejárta után, négy hónappal később választották meg képviselőnek egy időközi választáson.
¬ 2003. március 14.: Erdogan átvette a kormányfői posztot.
¬ 2010. szeptember 12.: Népszavazáson újabb alkotmánymódosítást fogadtak el, csökkentve a hadsereg politikai szerepét, és növelve a kormány hatalmát a legfelső bírók kinevezésében. Az új alaptörvény szerint az elnököt – a parlament helyett – közvetlenül választják.
¬ 2013. május 28.: Erdogan hatalomgyakorlásának fordulópontjaként országos tüntetések kezdődtek az egyre önkényesebb kormány ellen, amit az isztambuli Gezi park tervezett átalakítása és fák kivágása váltott ki.
¬ 2014. augusztus 10.: Erdogan megnyerte az első közvetlen elnökválasztást.
¬ 2016. július 5.: Katonai puccsot kíséreltek meg Erdogan ellen, amit ő túlélt, hívei az utcákra vonultak. A hatalom széles körű tisztogató akciót indított Erdogan volt szövetségese, az amerikai száműzetésbe vonult Fethullah Gülen állítólagos hálózata ellen, amelyet a puccs szervezésével vádoltak. A közélet több tízezer tagját letartóztatták.
¬ 2017. április 16.: Népszavazáson jóváhagyták az újabb alkotmánymódosítást, amely bevezette a prezidenciális rendszert, szinte teljhatalmat adva az elnöknek.
¬ 2018. június 24.: Erdogan – immár a végrehajtó hatalom fejeként – a voksok 52,59 százalékát megszerezve újra elnök lett. A parlamenti választáson nacionalista szövetségesével az AKP szerzett többséget.
¬ 2019. június 22.: Az AKP-ra és az elnökre mért csapásként a márciusi után megismételt önkormányzati választáson az ellenzék jelöltje ismét elnyerte az isztambuli polgármesteri széket. Az uralmon lévő párt Ankarát is elveszítette.
¬ 2023. február 6.: Hatalmas földrengés pusztított Dél-Törökországban (és Szíriában), a török áldozatok száma meghaladta az 50 ezret.
¬ 2023. május 28.: Az elnökválasztás második fordulójában Erdogan a voksok 52,16 százalékával győzött.
