Gyorsítás
A magyar kormány továbbra is fel szeretné pörgetni a Paks II. atomerőmű immár mintegy hétéves késésben lévő építését – a 2014-es döntés bejelentésekor még azzal számoltak, hogy az új erőmű 2025-től már áramot termel, mai tudásunk alapján ez inkább csak 2032 táján valószínű. Orbán Viktor kormányfő a napokban fogadta a Roszatom orosz nukleáris energetikai konszern két vezetőjét, a tárgyalásról azonban nem közöltek részleteket. A miniszterelnök a közrádióban úgy fogalmazott, hogy Paksot itthonról fúrják Brüsszelben, ezért csúszott meg a beruházás. Szijjártó Péter, a Roszatom vezetésével rendszeresen egyeztető külgazdasági és külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy hamarosan megindulnak a paksi bővítés újabb fontos előkészítő munkálatai, a nemrégiben módosított szerződéses keretrendszer biztosítja a gyorsabb haladást a biztonsági szabályok betartása mellett. Eközben a kabinet tovább növelte a paksi ügyek körüli titkosságot. A Magyar Közlönyben május 31-én megjelent rendeletével ugyanis a kormány a Paks II. építésének orosz hitelezéséről szóló, 2014. március 28-án született megállapodás módosítását Varga Mihály pénzügyminiszter hatáskörébe utalta, aki erről a jövőben a külügyminiszter bevonásával dönthet. Ez azt jelenti, hogy a szerződésmódosítást ezután nem kell az Országgyűlés, sőt még a kormányülés elé sem vinni, ezzel a bővítés feletti parlamenti kontroll utolsó elemei is megszűntek. Márpedig idén április közepén jelentették be, hogy a beruházásról kötött korábbi szerződéseket módosították, és azokat gyorsan, egy hónap alatt az Európai Bizottság is jóváhagyta. A moszkvai új egyezség idején a magyar kormány tagjai arról beszéltek, hogy a brüsszeli ámen kimondása után a szerződést nyilvánosságra hozzák, ez azonban egyelőre elmaradt, így továbbra sem ismert, hogy a módosítások mennyire technikaiak, illetve milyen mértékben kedvezőtlenek Magyarország számára.
