Kileszasoros?

Mélyponton a gazdasági helyzet megítélése, és továbbra is abszolút többségben vannak azok, akik szerint „általában véve az országban” rossz irányba mennek a dolgok. A HVG megbízásából május végén készült Medián-felmérés azt mutatja, hogy a szavazópolgárok majdnem háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy évben kedvezőtlenül változott: 46 százalék szerint „sokat” és további 26 százalék szerint „valamennyit” romlott. A negatív helyzetértékelésnek ez a 72 százalékos mértéke egészen drámai: 2020 elején, közvetlenül a koronavírus-járvány kirobbanása előtt csak 30 százaléknyian látták ilyen sötéten a helyzetet, igaz, 14 évvel ezelőtt, az akkori válság tetőpontján a mostaninál is jelentősen többen (92 százalék) érzékelték a gazdasági közállapotok romlását. Saját háztartásuk pénzügyi lehetőségeit – az általában megszokott módon – valamivel kevésbé sötéten látják az emberek, de még így is közel kétharmados azok aránya, akik szerint romlott a helyzetük.

A romló közhangulat kiterjed a kormány teljesítményének megítélésére is. Ebben a kérdésben minden második ember kritikus: 27 százalékuk szerint az Orbán-kormány a hivatalba lépése óta gyenge teljesítményt nyújtott, közel ugyanennyien (25 százalék) pedig egyenesen nagyon gyengének tartják a kabinet bizonyítványát. A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 72 százaléka azt állítja, legalább „közepesen” érdeklik a gazdasági kérdések, miközben a politikai témákról csak a 61 százalékuk nyilatkozik ugyanígy.

Pedig a súlyosnak érzékelt gazdasági helyzet alighanem közvetlen hatással van a politikai állásfoglalásra. Minden második szavazópolgár azt mondja, hogy a következő választás után kormányváltást szeretne, és csak 38 százalék azt, hogy jobb lenne, ha maradna a mostani kormány (12 százalék nem nyilatkozott). A romló helyzetben lévő háztartások tagjai körében 61 százalék vágyik kormányváltásra és 26 százalék a kabinet maradására, míg a saját pénzügyi helyzetük javulását érzékelők körében pont fordított a helyzet: 64 százalékuk nem bánná a folytonosságot, és 28 százalékuk szeretne kormányváltást.

A kormányváltás melletti 50 százalékos többség azonban továbbra sem elegendő ahhoz, hogy a széttöredezett ellenzék eséllyel nézzen a következő választások elé, hiszen még a legutóbbi választáson összefogva indulók együttes támogatottsága is 10 százalékponttal elmarad a Fideszétől a választani tudó szavazókorú népesség körében. És persze az ellenzéki pártok szavazatait nem is lehet mechanikusan összeadni, különösen nem a Magyar Kétfarkú Kutya Pártéit, amely mostanra a Demokratikus Koalíció mögött a második legerősebb ellenzéki alakulat, de semmi jelét nem adja bármiféle közös indulás szándékának. A Mi Hazánk Mozgalmat pedig nem csak az elemzői előítélet nem kezeli a kormánnyal ténylegesen szemben álló erőként, hiszen miközben az összes többi ellenzéki párt szavazótáborának elsöprő többsége szavazna a kormányváltásra, a Mi Hazánk híveinek csak a 63 százaléka gondolkodik így, 26 százalékuk azt szeretné, ha a következő kormányt is a Fidesz–KDNP állíthatná.

Miközben a közhangulat meglehetősen borús, és a társadalom a legtöbb kérdésben megosztott, az ország EU-tagságát – egy korábbi kisebb megingás után – stabilan a megkérdezettek négyötöde támogatja. A többség – ha nem is azonos mértékű – minden társadalmi-demog­ráfiai csoportban jelentős, a legnagyobb a felsőfokú végzettségűek (95 százalék), a 30 évesnél fiatalabbak (94 százalék), valamint a Budapesten élők (91 százalék) körében. Az egyetlen apró repedés a Fidesz–KDNP szavazói körében észlelhető: míg egy évvel ezelőtt az uniós tagságunk támogatottságában az ellenzéki–kormánypárti arány 98:83 volt, mostanra 95:72-re tágult az olló. Abban viszont pártállástól függetlenül közel háromnegyedes többség alakult ki, hogy kizárt egy Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett Huxit. ¬ HANN ENDRE

A felmérést május 26-a és 31-e között készítette a Medián, 1000 fős reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. (Hibahatár a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.)