Megfontolásra sem tartotta érdemesnek a kormány a pedagógus- és a szülőtársadalom aggályait. Rohamtempóban nyomják át a státusztörvényt.
Nyugdíjas tanár. Nélkülük már összeomlott volna
Veres Viktor
Rektorviták
Stumpf István egy tokaji pincészetben. Savanyú lett a szőlő
facebook
A kis magyar abszurd egyik újabb jelenete volt, amikor az egyetemi autonómia korlátozásában tevőlegesen részt vevő Stumpf István az autonómia korlátozása miatt lemondott a sárospataki székhelyű Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) kuratóriumi elnöki pozíciójáról. Orbán korábbi kancelláriaminisztere, későbbi alkotmánybíró nagy meglepetésre bukott emberként – miután a Fidesz–KDNP nem jelölte újra a taláros testületbe – kormánybiztos lett, s szerepet vállalt a felsőoktatás magánosításában. Nevét adta az állami vagyon alapítványokba történő kiszervezéséhez és az alapítványi kuratóriumok egyetemek feletti teljhatalmához. Ám csak addig volt rá szükség, amíg a berzenkedő egyetemeket leszerelték, s a viták elcsitultak. Stumpfnak maradt tehát a THE kuratóriumi elnöki posztja, amit ambicionált is, hiszen sárospataki születésűként erős kötődése van a térséghez. Mivel azonban az egyetemnek a 2021-es indulása óta lényegében nem volt rektora – Bolvári-Takács Gábor, majd Horváth Ágnes csak megbízottként vezette az intézményt –, esedékessé vált a döntés. Hárman indultak a posztért, akik közül a szenátusban Fiáth Attilára öten, míg Horváth Ágnesre hárman szavaztak. Csakhogy a kuratóriumban is volt egy voksolás, ahol viszont 3:2 arányban Horváthot hozták ki győztesnek. Stumpf szerint ezzel patthelyzet jött létre, mert a kuratóriumi többség ellenében nem tudja az államfőnek kinevezésre felterjeszteni Fiáth Attilát, de Horváthot sem, hiszen őt meg nem a szenátus szavazta meg.
A probléma hátterében egy jogi vita áll. Az, hogy a kormány jelentősen korlátozta az egyetemi autonómiát, a rektorválasztásra is vonatkozik. Bár a felsőoktatási törvény szerint a rektorjelöltet a szenátus választja meg, ezt a paragrafust a magánintézmények esetében tavaly felülírták. E szerint ezek alapító okirata – bizonyos határok között – eltérhet az általános rendelkezéstől. A THE esetében ez azt jelenti, hogy „a fenntartó – a rektori pályázatok szenátusi véleményezését és rangsorolását követően – a rektorjelöltet felterjeszti kinevezésre” az államfőnek. Ez a megfogalmazás tehát a rangsorolásban az élen végzett rektorjelölt felterjesztésére utal, ami alátámaszthatja Stumpf értelmezését, aki szerint a kuratórium döntése sérti a rektorjelölt választásának jogszabályi rendjét és az egyetemi önállóságot. Ezzel szemben a megmaradt kurátorok nem látják akadályát Horváth kinevezésének.
A szintén magánosított Corvinuson precízebben fogalmazták meg a rektorválasztás mikéntjét, eszébe se jusson a szenátusnak, hogy komolyan labdába rúghat. Ők az alapító okiratba annyit írtak, s ez felel meg inkább a kormány intenciójának, hogy „az egyetem szenátusa javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára és véleményezi a rektori pályázatokat, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét”. Itt tehát egyértelműen a véleményezésre korlátozódik a szenátus szerepe – ilyen közreműködésére most szükség is lesz, hiszen két év után távozik Takáts Előd rektor. A bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjától elcsábított Takáts nagy elánnal látott munkához, azonban meg kellett tapasztalnia, hogy van az egyetemen még egy, az övénél nagyobb hatalommal rendelkező vezető, az elnöki címmel felruházott Anthony Radev. Információink szerint kapcsolatuk nem volt felhőtlen, számos olyan átalakítás történt az egyetemen, amely Radev keze nyomát viseli magán. Takáts lemondását már rebesgették az egyetemen, hirtelen döntése azonban sokakat meglepett.
Rektorválasztás előtt áll a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem is, ahol rövidesen lejár Vígh Andrea mandátuma, így lehetőség nyílna egy NER-kompatibilis vezető kinevezésére. A szenátusnak van is egy belső jelöltje Kutnyánszky Csaba karnagy személyében, ám mások is bejelentkeztek: Kelemen Barnabás hegedűművész, illetve Keller András, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Utóbbiaknak azonban nincs meg a kinevezéshez szükséges tudományos fokozatuk, így jól jön számukra az a könnyítés, amely a lex Mocsaiként elhíresült jogszabály értelmében (ezzel kerülhetett Mocsai Lajos a Testnevelési Egyetem élére) lehetővé teszi, hogy az államfő egyetemi tanárrá nevezze ki az olimpiai aranyérem vagy a Kossuth-díj birtokosát, akiből így már akár rektor is lehet.
