Elalvásokésébredések

Űrkutatók és -orvosok legszebb álmai közé tartozik az emberi hibernáció, aminek révén több legyet ütnének egy csapásra. A torporba merülő asztronauták például sokkal kevesebb ételt fogyasztanának, így drasztikusan lehetne csökkenteni az űrjármű tömegét (márpedig a fedélzetre felvitt minden egyes kilogramm szállítása tízezer euróba kerül). A téli álmot alvó állatok izmai és csontjai nem sorvadnak el (a medvék is csak az első hónapban veszítenek 15 százalékot az izomzatukból), a Nemzetközi Űrállomás lakói pedig a mikrogravitációban a folyamatos mozgás ellenére is állandó izomsorvadási és csonttörékenységi gondokkal küszködnek. A torporállapot a kozmikus sugárzás ellen is véd – legalábbis ez derült ki egy tavaly mesterségesen hibernált patkányokkal végzett kísérletből –, ami alighanem a sejtek lelassult anyagcseréjének köszönhető. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel könnyebb lehet – szűk helyen, összezárva más emberekkel – álomba merülve átvészelni egy több hónapos, esetleg többéves utazást.

Bár az Európai Űrügynökség (ESA) egy csapata már négy éve dolgozik az első, űrhajón szállítható hibernálókészüléken, még korai lenne a sci-fikből ismert üvegfalú ágyakról álmodozni. Amúgy is elképzelhető, hogy teljes torpor helyett csupán a téli álom bizonyos jótékony hatását kiváltó porokat adnak majd az asztronautáknak.