Arövidmenetelés

AFP

¬ Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövet szerint szombati beszédében Putyin inkább egy megijedt, mintsem egy határozott politikus képét keltette, s árulkodónak tartja, hogy az elnök – bár ezt szóvivője cáfolta – a veszély láttán távozott Moszkvából, és a bajban magára hagyta a kormányt. „Putyin a nemzetközi színpadon is magára maradt. A médiumok azt ismételgették, hogy az orosz államfő Recep Tayyip Erdogan török elnök mellett örmény és kazah kollégáival beszélt. Más körülmények között Moszkva szinte nem is veszi államszámba ezeket a volt szovjet tagköztársaságokat. Ilyen esetben a francia államfővel vagy a brit miniszterelnökkel kellett volna egyeztetnie” – mondja a diplomata. Szerinte az új helyzetnek Kína lesz az egyik nyertese, amely még inkább alárendelt partnerként fogja kezelni nagy, ám jóval gyengébb gazdasággal rendelkező szomszédját. Ez pedig azt is jelenti, hogy a Nyugathoz való viszonyát végletesen megrontani nem kívánó Peking, amely eddig is a Moszkva által reméltnél jóval kevesebb segítséget nyújtott Oroszországnak, ezután még kevésbé lesz hajlandó támogatni Putyinékat.

Az sem biztos, hogy az orosz elnök végleg megszabadult Prigozsintól. „A Wagner-főnök éveket töltött börtönben; megtanult túlélni, és megtanulta azt is, hogy csak magára számíthat. Elképzelhető, hogy már egy olyan afrikai országban van, ahol a Wagner-csoport ugyancsak aktív. És az sem kizárt, hogy újra megjelenik a színen, ha felszínre kerül a Putyin-rezsim válsága. Hiszen ő az az ember, aki egyszer már megmutatta: képes szembeszállni a rendszerrel. Ráadásul azt is bizonyította, hogy jó szervező” – vélekedik Székely Árpád.

¬ „Az államapparátus inkompetenciáját mutató hétvégi lázadás Putyin komoly politikai vereségét jelenti. Lehet, hogy ennek következményei nem rövid időn belül mutatkoznak meg, de az biztos, hogy Putyin jelentősen meggyengült. Az is kérdésessé válik, hogy az utódlásba tényleg bele tud szólni, kétségessé válik, hogy ő nevezheti meg az utódot, aki indul majd a jövő márciusban esedékes elnökválasztáson” – vélekedik Sz. Bíró Zoltán történész. Az Oroszország-szakértő szerint a rendszer ugyan autokrácia marad, de a rezsim fenntartásában érdekelt szűk elitcsoport gondolhatja úgy, hogy Putyinból csak olyan nagy csalások révén lehetne újra elnököt csinálni, ami már komoly kockázatot jelentene. „A fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenka esetében is az történt, hogy 2020 augusztusában annyira durván kellett megmásítania az elnökválasztás eredményét, hogy azt már az ország hónapokig kitartóan tüntető polgárai sem nyelték le. Most Oroszországban is előfordulhat, hogy a 10-15 százalékos elnökválasztási szavazatmanipulációt esetleg meg kell duplázni, és nem biztos, hogy ezt érdemes Putyinért megpróbálni. Amikor egy autokráciában az első számú vezetőről kiderül, hogy nem elég erős és nem elég határozott, s nem feltétlenül teljesülnek az utasításai, az akár rövid időn belül is végzetes lehet” – magyarázza.

¬ Dmitrij Tuzsanszkij ukrajnai politikai elemző meg is nevezi, hogy Ukrajnában mit tartanak a legnagyobb veszélynek. „A Nova Kahovka-i víztározó gátjának felrobbantása után valós veszély lehet az is, hogy az oroszok robbantást hajtanak végre a frontvonal közvetlen közelében lévő zaporizzsjai atomerőműben” – mondja, emlékeztetve rá: több jel is utal arra, hogy az orosz megszállók korábban robbanószerrel megrakott teherautókkal hajtottak be az erőmű üzemi területére. Bár a hat reaktorból egyetlen sem üzemel, annyi a radioaktív anyag a közelben, hogy egy robbanás hatalmas lokális szennyezést okozna. Tuzsanszkij szerint egy másik következménye is lehet a Prigozsin-felkelésnek: újabb tiltakozóhullám törhet ki Fehéroroszországban. Az ottani ellenzék ugyanis arra számít, Putyin most annyira a belső válság megoldásával van elfoglalva, hogy nem lenne ereje megvédeni szövetségesét, Lukasenkát, ha újabb tüntetések kezdődnének az országban.

¬ „Bár a lázadásnak nincs közvetlen hatása az ukrajnai harcokra, hiszen nem kellett csapatokat elvonni a harctérről, hosszabb távon az oroszországi válság Ukrajna kezére játszik” – mondja Volodimir Feszenko, a Penta nevű kijevi intézet vezetője. Szerinte Kijev érthető optimizmussal tekint az oroszországi fejleményekre, már csak azért is, mert Ukrajnában úgy vélik, a Prigozsin-felkelés csak az első volt a Putyin-rezsimet megrendítő válságok sorában. „Az is egyértelmű, hogy ami most történik Oroszországban, az az ukrajnai agresszió egyenes következménye” – teszi hozzá. ¬