Leesik nekik valami
Akinek sok pénze van, az drága telefontokot vásárol, akinek még több pénze van, az semmilyet. Erről spekulált nemrég az amerikai Time magazin, egyebek mellett az Utódlás című sorozatra hivatkozva, amelyben a világ egyik leggazdagabb családjának tagjai védtelen mobilokkal tűnnek fel a képernyőn. Ezenkívül sajtófotók mutatják a csupasz csúcsmodelleket olyan milliomos cégvezetők kezében, mint Elon Musk (SpaceX, Tesla), Jeff Bezos (Amazon) vagy Tim Cook (Apple). Igaz, utóbbi nyilván könnyebben pótolhatná az iPhone-ját, ha leesne. Érthető másfelől, ha az átlaggazdagok műanyaggal védik a telefonjukat, amikor például egy iPhone 14 kezdőára 450 ezer forint, egy Galaxy S23-é is jóval 350 ezer fölött kezdődik, miközben e készülékek elöl-hátul üvegből vannak. Mivel sok ember véli úgy, hogy a telefonja van leginkább szem előtt, a tok egyúttal divatcikk vagy akár státusszimbólum is (nyilván a csupasz mobil alatt egy fokozattal). A vásárlásokat különösen fellendítik azok, akik különböző alkalmakra más-más tokot tesznek a mobiljukra. További, odafigyelést igénylő szempontra hívta fel olvasói figyelmét a Der Spiegel tech-szakírója: a tok alatt összegyűlik a por vagy akár a homok, és menthetetlenül összekarcolja a kényes hátlapot. Annyi bizonyos, hogy a tok remek üzlet. Miközben a telefonok piaca zsugorodik (mert egyre kevésbé érdemes hamar cserélni a készülékeket), az amerikai VMR piackutató szerint a telefonvédők piaca évi 7 százalék körüli növekedést mutat. Ennek környezeti hatása vegyes. Egyfelől az évente forgalomba kerülő egymilliárd tok előbb-utóbb hulladékként végzi, amely ráadásul nehezen reciklálható, mert az átlagosan kétdekás termék a műanyag mellett más összetevőket is tartalmaz. Másfelől a tokok meghosszabbítják a telefonok élettartamát, ami viszont csökkenti a veszélyes hulladék mennyiségét. Ha nem is világméretekben, de kicsiben megoldást kínál például a svéd AGood vállalat, amely növényi alapanyagból készít környezetbarát telefontokokat.
