Megadeficit minden mércével

A kormányzati szektor hiánya az idei első negyedév végén a KSH szerint a hazai össztermék 9,8 százaléka volt, amit a Pénzügyminisztérium (PM) lapzártánkig nem kommentált. Pedig március végén a tényleges bevételeket és kiadásokat összegző pénzforgalmi mérleg hiánya (2089 milliárd forint) még nagyobb is volt annál, amennyit a KSH közölt (1728 milliárd). A KSH az első negyedéves GDP-t 15 470 milliárd forintra kalkulálta, ehhez viszonyítva a hiány 13,5, illetve 11,1, százalék lenne. A negyedéves GDP-arányos adat közlésétől a pénzügyi tárca hagyományosan eltekint, az idén is minden alkalommal beérte annak ismételgetésével, hogy 2023 végére 3,9 százalékra csökkenti a költségvetési hiány mértékét. A KSH által közölt adat tipikusan eltér attól, amit a PM közöl, például azért, mert nem kifizetés-, hanem eredményszemléletű, és egyes kiadásokat más időpontban számol el: például a februárban, márciusban és áprilisban kifizetett béreket, kereseteket veszi figyelembe az első negyedévre, hiszen azokat a ledolgozott hónapok után fizetik ki a munkaadók, és az adóbevételeket is korrigálja az időkülönbözettel. Május végén az államháztartás hiánya 2763 milliárd forint volt, az éves előirányzat több mint 80 százaléka.

A megadeficit két fő oka, hogy a kormány május végéig csaknem 895 milliárd forintot fordított a lakossági energia- és a távhőszolgáltatók ártámogatására, illetve az egész évre tervezett 2244,5 milliárd forint uniós támogatásnak csupán a 29 százaléka, 651 milliárd forint folyt be. Az idei hiánycél teljesítésére akkor van esély, ha a kormányzati várakozásoknak megfelelően a második fél évben nekilendül a gazdaság, vagy ha beragad a magas infláció, és emelik a folyó áron számolt GDP értékét. A kormányzati szektor hiányát a 2024-es költségvetés 2514 milliárd forintra tervezi csökkenteni, ez alulról súrolja a GDP 3 százalékát.

A módosító javaslatok kormányzati támogatást élvező töredékét már megszavazta az Országgyűlés, a végszavazás lapzártánk után, pénteken várható. Ezek nyomán a beruházási alapból az Országgyűlés fejezetbe kerül a Steindl Imre-program támogatása, amelynek értelmében jövőre több mint 40 milliárd forintot lehet elkölteni a Kossuth Lajos téri igazságügyi palota és az Agrárminisztérium épületének rekonstrukciójára, 300 milliót szavaztak meg a kormánypárti képviselők a Nemzeti vallásturizmus intézkedési terv végrehajtására, 8,5 milliárdról 12,2 milliárdra emelték a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működési kiadásait, viszont a gyógyszergyártóknak beígért kedvezményekkel 32 milliárdról 17 milliárdra mérsékelték az ágazattól elvárt adóbevételt.