A törvényalkotó fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait. Az Európai Bizottság előtt 2021 óta fekszik egy beadvány, amely a hulladékkoncesszió kapcsán a tiltott állami támogatás kérdését veti fel. Tilos ugyanis profitszerzésre felhasználni azt a díjbevételt, amely a most bevezetett úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) elvéből származik. Márpedig a Mol vaskos nyereséget tehet zsebre az egyszer használatos műanyagok, csomagolóanyagok, elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, járművek után fizetendő díjakból. Az uniós szintű szabályozást a magyar állam ráadásul kiterjesztette a papírra, a fabútorra, a sütőolajra, a gumiabroncsra és a reklámhordozókra is.
Rémisztőlevelek
Több ezer vállalat kapott a hetekben levelet, amelyben arra figyelmeztetik őket, hogy regisztrálniuk kell a hulladékkezelés új rendszerét koordináló vállalatnál, a Mohunál, különben megbírságolhatják őket. Bár sokaknak jól jöhetett a jelzés, számos olyan cég is akadt, amelynek semmilyen teendője nem lett volna, mégis nyomban nekilátott a regisztrációnak, amit hamarosan követett a fizetési felszólítás is. A kavarodás elkerülhető lett volna, ha a Mohu első levele egyúttal el is magyarázza, hogy a címzett mely esetekben kötelezettje a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének.
Mint a Deloitte adótanácsadó osztályának partnere, Gábor Zoltán mondja, azoknak a kisebb vállalatoknak is regisztrálniuk kell, amelyek, noha nem termelnek például csomagolási vagy elektronikai hulladékot, mégis keletkezik náluk úgynevezett települési szilárd hulladék, amelynek az elszállítására eddig maga a vállalkozás szerződött jellemzően az önkormányzattal. Ezeknek a cégeknek ezentúl a Mohuval vagy a Mohu valamelyik alvállalkozójával kell szerződniük. Ha azonban ezek a cégek például egy irodaházban vagy egy társasházban működtek, akkor többnyire nem ők, hanem az irodaház üzemeltetője vagy a társasház gondoskodott a hulladékszállításról, ebben az esetben nekik nincs teendőjük. Az apró családi vállalkozásoknak, amelyek sokszor a család lakásában végzik a tevékenységüket, és a családi háztartás a szemétszállítás megrendelője, szintén nem kell törődniük a felszólítással. Ellenben azok a gazdasági társaságok, amelyek jelentősebb mennyiségű hulladékot termelnek, regisztrációra és díjfizetésre kötelezettek, függetlenül attól, ki szállítja el a szemetet. Ha a telephelyükön évente legalább 200 kilogramm veszélyes hulladék vagy 2000 kilogramm nem veszélyes hulladék, illetve 5000 kilogrammot meghaladó építési bontási hulladék keletkezik, akkor nem szabad elmulasztaniuk a kötelezettséget. A díjfizetést notóriusan megszegőknek az adószámát is visszavonhatják – figyelmeztet a Deloitte szakértője –, és így nekik le kell húzniuk a rolót.
Az is igaz ugyanakkor, hogy még többmilliárdos árbevételű cég is akadt, amely most jött rá, hogy már eddig is termékdíjat kellett volna fizetnie – fűzi hozzá a Green Tax Service ügyvezetője, Sztruhár Imre. Ennyiben tehát hasznos volt a levél. Problémák adódtak viszont az online regisztrációval, mert az informatikai rendszer több eleme is kidolgozatlan volt. A szabályozás késlekedése is hozzájárult ahhoz, hogy hetek óta áradnak az ügyfelek a tanácsadókhoz, akik most a versenyt félretéve egymást is segítik, ha megbízható információhoz jutnak, nehogy ügyfeleik büntetést kapjanak – érzékelteti a nem mindennapi helyzetet a Green Tax szakértője.
