Ahogy Magyarországon is a bőrünkön érezzük, minden korábbinál forróbb lehet az idei nyár az északi féltekén, Dél-Európában 50 fokhoz közeli hőmérsékletek lehetségesek. Szakértők az emisszió csökkentésén túl a felkészülést hangsúlyozzák.
Pózolás a kaliforniai Halál Völgyében. Hőségcsúcsok
afp / RONDA CHURCHILL
Nemkatonadolog
Tudósok és környezetvédelmi szervezetek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az ENSZ-re, kényszerítse a hadseregeket, hogy kötelezően számoljanak be az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségéről. A nemzetközi klímaegyezmények – így az 1997-es kiotói és a 2015-os párizsi – mentességet nyújtanak ugyanis a fegyveres erőknek, amelyek arra hivatkozva kérték a kivételezést, hogy az energia- és üzemanyag-fogyasztási adataik nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági érdekeket sértene. A lobbiszervezetek szeretnék, hogy a téma az Egyesült Arab Emírségek által Dubaiban november 30-án kezdődő idei klíma-csúcstalálkozón (COP28) fajsúlyosan szerepeljen.
A hadseregek emissziójának kérdését az ukrajnai háború minden más korábbi fegyveres konfliktusnál jóval erőteljesebben terelte a figyelem középpontjába. Lennard de Klerk holland karbonszámítási szakértő szerint az orosz agresszió által kiváltott ukrajnai háború az első 12 hónapban 120 millió tonna üvegházhatású gázzal növelte a globális emissziót, ami három kisebb ország – például Szingapúr, Svájc és Szíria – együttes éves kibocsátásával azonos mennyiség. Ám az ukrajnai háború azt az érvet is erősíti, hogy például az olajfogyasztási adatokból könnyen kikövetkeztethetők bizonyos információk az észak-atlanti katonai szövetség hadműveleteiről.
Egy tavaly készült tanulmány szerint a hadseregek a globális emisszió 5,5 százalékáért felelnek, ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mekkora is pontosan a különféle fegyveres erőkhöz és a konfliktusokhoz köthető környezetszennyezés. Vannak azonban kedvező fejlemények. Több hadsereg is jelezte, hogy magától változtat a beszámolások ügyében, mások pedig kifejezetten az emisszió csökkentésére tesznek kísérleteket. A fontolgatók között van például Új-Zéland és Nagy-Britannia. Az amerikai védelmi minisztérium pedig tavaly először küldött delegációt a kairói klímacsúcsra (COP27). Sőt az amerikai védelmi logisztikai ügynökség (USDLA) közölte, hogy az amerikai hadsereg tavaly 84 millió hordó olajat vásárolt, 15 millióval kevesebbet, mint 2018-ban. Még azt is közzétette, hogy tavaly 48 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátása volt írható az amerikai hadsereg számlájára, 3 millióval kevesebb, mint 2021-ben.
A csökkenésben szerepet játszott az iraki és az afganisztáni kivonulás, új energiahatékony technológiák alkalmazása, a harci járművek fogyasztásának csökkenése, kevesebb és kisebb méretű hadgyakorlatok tartása. Az egyik legjelentősebb emissziócsökkentő tényező a drónok egyre szélesebb körű alkalmazása, hiszen – mint egy amerikai védelmi tisztviselő mondta –, amint „kiveszed az embert a gépből, jelentősen csökken a fogyasztás”.
